Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)
Vonyó Anita: „Mint az őrült, ki letépte láncát..." A Kapos-folyó utolsó nagy tavaszi árvize és annak hatásai Kaposváron 1947-ben
idejéből maradt fenn, bár ezt a mozzanatot csak igen erős túlzással lehet a mai értelemben vett vízügyi tevékenységként felfogni. A történetírás szerint Galerius császár idején a Kapós arra alkalmas pontjain átkelőket építettek, és ezzel együtt rendezték a meder környező területeit is. 15 A tényleges szabályozási munkálatokra azonban még évszázadokat kellett várni, hiszen azok csak a 18-19. században indultak meg. 1771-ben Böhm Ferenc mérnök megbízást kapott a Sárvíz szabályozási tervének elkészítésére, melyben a Kapós is helyet és szerepet kapott. Az első átfogó terv azonban nem az ő, hanem Krieger Sámuel nevéhez fűződik. Az 1774-1776 között készült tervének lényege a Balaton, a Sió és a Kapós egységes rendezése volt. Eszerint a Kapós medrét szegélyező mintegy 100 km hosszú mocsaras ártér kiszárítása volt az elérendő cél. A munkálatok el is indultak, de az érintett területek földesurainak gazdasági szűklátókörűsége - jobbágyaikat nem engedték a vízrendezési munkálatokban részt venni, illetve anyagi erőkkel sem járultak hozzá azokhoz - következtében hamarosan le is álltak. 16 A Kapós Somogy vármegyei szakaszán az 1807-1819 közötti időszakban hajtották végre az első vízrendezést. A Nagy József mérnök által javasolt terv elkészítéséhez felhasználták Krieger három évtizeddel korábban készült számításait. A birtokosok a szabályozás feltételeként malmaik sértetlenségét tűzték ki. A munkálatok elkezdődtek ugyan, de már kezdettől fogva rengeteg vita, probléma kísérte őket: a munkaerő- és a pénzhiány, a tervmódosítások, illetve nagymértékben az a tény, miszerint a munka igazából csak akkor lett volna hatékony, ha azzal egy időben Tolnában is végrehajtják azokat. A szomszédos vármegyében azonban egyelőre ilyen jellegű tevékenység nem folyt. 1819 tavaszán Somogy vármegye vezetése megkapta a helytartótanács leiratát, miszerint a Kapós szabályozási munkálatait mindaddig el kell halasztani, amíg Tolna vármegye el nem készíti a Kapos-Sárvíz összefüggő szabályozási tervét. 17 A Kapós vízrendezésének klasszikus szakasza 1820-1835 között zajlott le Beszédes József mérnök vezetésével. A folyó somogyi szakaszán csak 1829-ben kezdődtek meg a tényleges átalakítási munkálatok, miután a tolnai részen már nagyobb részben elkészültek. A munkálatok során Somogyban kiszárítottak 6547 hold korábban kihasználatlan mocsaras területet, részben új medret ástak a folyónak, partjára töltéseket emeltek, és a rajta levő vízimalmok jelentős részét megszüntették. A Kapós szabályozásának gazdasági haszna jelentős mértékű volt: a mezőgazdasági termelésbe újonnan bevont földek számottevően növelték a birtokosok bevételeit. 1 * Kisebb mederrendezési munkálatok a későbbiek folyamán is voltak, de igazán nagy beruházásra egészen 1954-ig nem került sor. A 19. század folyamán, a Kapóson végrehajtott átalakítások pozitív irányú következményei részben átmeneti jellegűek voltak. A szabályozási munkálatok befejezése után rövidesen a mesterségesen átalakított Kapós hidrológiai viszonyai olyan irányba változtak, melyek hatására többször is - lásd 1947-ben - óriási károkat okozott Kaposváron egy-egy áradása. Az új meder szűknek bizonyult, még közepes árhullámok elvezetésére sem volt alkalmas, így hamarosan lehetetlenné és kiszámíthatatlanná tette a környezetében folyó mezőgazdasági tevékenységeket. A nagyarányú erdőirtások, a filoxéra következtében elpusztult szőlőültetvények hiánya együttesen változtatták meg a folyó lefolyási viszonyait igen jelentős mértékben: gyorsabb folyásúvá alakult át. A mellékvizeken végrehajtott vízrendezések is tovább növelték a Kapós folyási sebességét. Ezzel párhuzamosan intenzívebbé vált a talajerózió, melynek hordaléka a Kapós medrében rakódott le. Mindezek vezettek el 15 Vöröss 29. p. 16 U.o. 17 Bencze Géza: Adatok a Kapós-völgyi vízrendezés első időszakához (1807-1819). In Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1970. SML, 101-111. p. 18 Bencze Géza: A Kapós vízrendezési munkálatai Somogyban (1820-1835). In Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1971. SML, 91-107. p.
