Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Szabó Attila: Mindennapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában Klebelsberg Kunó minisztersége idején

Tantárgyak Évfolyamok A négy osztályban I. n. ffl. IV. együttvéve óraszámok Hittan 2 2 2 2 8 Magyar nyelv 5 4 4 3 16 Német nyelv 3 3 3 3 12 Történelem 2 3 3 8 Földrajz 3 2 3 2 10 Számtan és mértantan 4 4 4 2 14 Könyvvitel 1 1 Növénytan és állattan 3 3 6 Ásványtan és vegytan 3 3 Természettan 3 3 Egészségtani ismeretek 2 2 Közgazdaságtani és jogi ismeretek 2 2 Mezőgazdaságtan és ipari ismeretek 1 1 1 1 4 Enek 1 1 1 1 4 Rajz 3 3 3 2 11 Testgyakorlás 3 3 2 2 10 Kézimunka 2 2 1 1 6 Összesen 30 30 30 30 120 A rendes tantárgyakon kívül rendkívüli tárgyak tanítására is mód nyílott: német társalgási gyakorlatok és rajz az I-IV osztályban, gépírás és gyorsírás a III-IV osztályban. E tárgyakon kívül minden polgári iskolában - ugyancsak a helyi igények szerint - kisebbségi nyelv, méhészet valamint tánc- és zenei oktatást engedélyezett a minisztérium.

3

' A történelmi Magyarország széthullása az iskolai oktatás és nevelés terén is új prioritásokat hozott. Ezek szükségességét támasztotta alá az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny több írása is. „Nincs tehát fontosabb feladat, mint a nemzeti szellem és a keresztény erkölcs jegyében a régi tradíciók alapján új magyar kultúrát építeni [...] Ha igazságosak akarunk lenni, be kell ismernünk, hogy társadalmi és politikai bajaink egyik fő oka hibás pedagógiánkban rejlik. Tanítottunk, de nem neveltünk [...] Most azonban, amikor a nemzeti katasztrófa [...] megrázkódtatta a magyar földet [...], bűn volna, ha okulni nem akarnánk, s a tanulságot le nem vonnánk [...] Neveljünk engedelmességre, törvénytiszteletre, istenfélelemre, hazaszeretetre nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is".

52 Ezzel természetesen azonos elvi alapon álltak a szigetvári polgári iskola tanárai is. A oktató- és nevelőmunka terén az „új történeti helyzet új feladatok megoldását tűzte elénk. Az erkölcsi és állampolgári nevelés három irányelve: a tisztult nacionalizmus, a szociális érzék fejlesztése és a vallásos érzés ápolása"

5

* volt. Ezen évről-évre ismétlődő célkitűzésekben - melyek az oktatás mindennapjaiban létező valósággá váltak - fedezhetjük fel a neonacionalizmus klebelsbergi programját és a 50 Kornis Gyula i. m. 83. p. 51 45.501/1928. VI. VKM sz. rendelet a polgári fiú- és leányiskolái rendkívüli tárgyak tanításáról. In HK. 1928. 17. 244. p. 52 Idézi Jóború Magda: Köznevelés a Horthy-korszakban (Alsó- és középfokú oktatás). Bp., 1972. KossuthTankvk. 19. p. 53 Értesítő az 1927-28. iskolai évről. 4. p.