Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Szabó Attila: Mindennapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában Klebelsberg Kunó minisztersége idején

történelmi Magyarország csorbítatlan helyreállításának országosan megfogalmazott igényét. „Az új feladatok megoldása"-ra született új irányelveknek

54 következtében a korszak tankönyveiben - a dualizmus korához képest - a negyvenes évekig fokozatosan erősödött a kereszténynemzeti szellem, és új elemként - ugyancsak fokozatosan - megjelent az antiszemitizmus, az irredentizmus és a forradalomellenesség, valamint új alapokra helyeződött az egyén és a nemzet viszonya. Ezekben a témákban minden tantárgy a maga anyagával, s a maga természetének megfelelően érvelt, s fogalmazta meg általános erkölcsi és társadalmi parancsait: miszerint céltudatos, kitartó munkával és összefogással a nemzet kilábalhat a trianoni katasztrófából. A három alapgondolat: a trianoni béke igazságtalan volt, ebből adódóan az ország megcsonkítása és a nemzet szétszakítottsága csakis ideiglenes lehet s, hogy a magyar történelem tanulságai megmutatják a biztos felemelkedés útját. A magyar irodalom tananyaga „a mai élet érzéseivel és képzeteivel" bővült. Ennek megfelelően a hagyományos célok (szabatos előadás, olvasottság, stb.) mellé felsorakozott a trianoni tragédia, a „vérzőMagyarország" irodalmi szimbolikájának megismertetése. Emellett hiányos és célzatos volt mind a klasszikus, mind a kortárs szerzők névsora és munkásságának bemutatása. Tananyag lett - többek közt, a ma már csak az irodalmi lexikon szintjén ismert Endrődi Sándor, Kozma Andor és Vargha Gyula, viszont nem tárgyalták például sem Adyt, sem pedig a Nyugatosokat. Az ifjú, radikális Petőfi költészetének tendenciózus beállítása pedig azt eredményezte, hogy a forradalom és szabadságharc költője szinte csak szerelmi lírájával, valamint leíró és családi költeményeivel volt jelen a korszak tananyagában. A történelem tananyag „Magyarország jelen állapotának rövid ismertetésé"'-vei egészült ki. A korábbi tanterv a történelem fonalát csak a 19. század elejéig vitte. A bővítés eredményeként - „a múltból való erőmerítés, és a jövőben való hit" elve alapján - a világháborúval és trianoni békeszerződéssel végződött a tananyag. A bővítés következtében újabb nemzeti tragédia (Világos és Haynau rémuralma, majd az önkényuralom) egészítette ki azt a sort, amely a muhi csatával és a tatárjárással kezdődött, a mohácsi csatával, valamint Buda török kézre kerülésével és az ország két, majd három részre szakadásával folytatódott, de amelyek után kitartással és összefogással, a magyar nemzet még mindig talpra tudott állni és meg tudott újulni. Miért ne lenne ez a trianoni békeszerződés után is így - szólt a rejtett üzenet. Magyarország 19. századi történelméből - utalva a nemzet erejére és élni akarására - pozitív példák és példaképek sorát lehetett felvonultatni. Széchenyit, aki kitartó munkájának eredményeként választható alternatívát nyújtott Magyarországnak. Deákot, akinek magatartása példaként állt az egész nemzet előtt, s aki képes volt a legyőzött, fegyvertelen országot partner-helyzetbe emelni. A tananyag bővítése ugyanakkor arra is lehetőséget teremtett, hogy pellengérre állítsák a XIX. század liberalizmusát és polgári radikalizmusát, valamint az egyik oldalon a Magyarország modernizálásában, a másik oldalon a kibontakozó munkásmozgalomban meghatározó szerepet játszó zsidóságot, mint olyanokat, akik felelőssé tehetők a történelmi Magyarország felbomlásáért. Magyarország földrajza - a békekötés ellenére - továbbra is a történelmi Magyarország földrajzát jelentette. A Kárpát-medence valamennyi tankönyvszerzőnél a haza szinonimája volt, melyen keresztül demonstrálni lehetett, hogy e terület egy olyan természetföldrajzi egység, mely az évszázadok alatt a magyar királyság által teremtett politikai keretben, jól működő gazdasági egységgé vált. A közgazdasági- és jogi ismeretekhez kiadott tantervi utasítás szerint, a tanárnak hangsúlyoznia kellett a magántulajdon meghatározó szerepét egy jól működő gazdaságban és a jog által teremtett rend hasznosságát. Ezek néhány évvel a forradalmak, a proletárdiktatúra államosításai, az idegen megszállás, valamint az ellenforradalom zűrzavara és kiszámíthatatlansága, után különösen aktuálisak voltak. 54 Tanterv és utasítás a polgári fiúiskolák számára. Kiad. a vkm. 1918. évi ápr. 30-án 70 022. sz. és 1927. évi júl. 4-én 1434. ein. sz. a. kelt rendeletével. Bp., 1927. Egyet. Ny.