Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)

Kaposi Zoltán: Egy középbirtokosi família 100 éve Somogy vármegyében (A Somssich-család felemelkedése)

Somssich József volt János testvére. Ő is katonaként kezdte pályafutását - ebben a korban ez viszonylag nagy divat volt -, a birodalmi hadseregben huszár főhadnagyi címig vitte, s a későbbiekben császári-királyi kamarási rangot nyert. Utódairól nem tudunk, akárcsak arról sem, hogy nős lett volna. Közismert volt Somssich József tudományos és műgyűjtő szenvedélye, 1828-ban ő lett Somogy vármegye könyvtárának első igazgatója, felügyelője.

54 Egy későbbi adat arra utal, hogy „állandóan Bécsben élt", ám ez inkább az 1850-es évek vége felé lehetett. Nem voltak közéleti ambíciói, állítólag inkább magányos tudományos életet folytatott. 1860-ban halt meg az osztrák fővárosban. Halála előtt úgy rendelkezett, hogy értékes könyvtára a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába kerüljön, s unokaöccsét, az akkor már híres Somssich Pált bízta meg az átadás lebonyolításával.

55 A két testvér, János és József vélhetően megosztozott az örökölt Somssich Antal-féle birtokokon, bár sejtésünk szerint egy ideig, kb. az 1810-es évek közepéig osztatlanul kezelhették azokat. Ettől kezdve aztán a két testvér kezén lévő földek sorsa elkanyarodott egymástól. Somogyban tartósabban egyelőre a fiatalabb testvér, József maradt meg, s Kadarkút központtal létrehozott magának egy uradalmat. Ehhez a következő birtokok tartoztak:

56 Ez összesen 4554 holdas egységet tett ki, egymás mellett lévő falvakat és pusztákat. A tartós letelepedést jelezte, hogy Somssich József Kadarkúton kastélyt épített magának, ami ebben a korban elég híres hely volt. Fényes Elek 1847-es kiadású könyvében Kadarkút falut Somogy nevezetesebb települései közé sorolva azt írta, hogy a falu „ Somssich József uraság szép kastélyával és mulató kertjével" rendelkezik.

57 Tudjuk azt is, hogy a szentimrei porciót gróf Festetics Miklóstól vásárolta meg 15 000 váltóforintért 1829-ben.

58 Természetesen fivére, János grófi címét ő nem kapta meg. Az apjuktól örökölt birtokoknak azon része viszont, amely Somssich János kezére jutott, egyelőre elveszett. Tény az, hogy a Csertő, Markócz, Lukafa, Vitorág, Tófalu és Szerénka falvak mintegy 5000 holdas területe a gróf Festetics Lajos-féle birtokok közé került az 1830as évek közepe felé. Erre utal az is, miszerint Festetics Lajos kamarás korábban Szigetvár mezővárossal és uradalmával rendelkezett, ám azt 1832-ben eladta Czindery Lászlónak, s az így szerzett összegből vásárolhatta meg a Szigetvártól északabbra lévő földeket, s pár évvel később, 1835-36 táján Csertő faluban egy ma is meglévő szép klasszicista kastélyt épített magának.

59 Festetics nem járhatott rosszul ezzel a változással, hiszen a Kaposvártól Szigetvár felé eső zselici terület szinte egy darabban az ő kezébe került, s ez a birtokirányítást, birtokgazdálkodást illetően komoly előnyökkel szolgálhatott. Nem tűnt el azonban véglegesen a gróf Somogy vármegyéből. 1837-ben meghalt a felesége Sternbergben, s így az ott szerzett vagyon már a fiait illette, valószínűleg ez okozta, 54 Kanyar József: Somogy vármegye könyvtárának története. In: „Múzsáknak szentelt kies tartomány" Kaposvár, 1983. 231. p. 55 A Pallas Nagy Lexikona. Budapest, 1897. XV.kötet, 80. p. 56 Somssich József birtokára lásd: SML. Cons. Poss. 1840. 57 Fényes Elek: Magyarország leírása... Pest, 1847. II. 61-69. p. 58 Kaposi Zoltán, i.m. 2000. 70. p. 59 Vasdényey Imre, i.m. 1922. 13. p. Szentimre Tamássy Zsipfalva Kadarkút Gyótsi 1978 hold 1739 hold 162 hold 603 hold 72 hold