Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)
Kaposi Zoltán: Egy középbirtokosi família 100 éve Somogy vármegyében (A Somssich-család felemelkedése)
A harmadik generáció: a família hatalma csúcsán 1. Az idősebb grófi ág. A második generáció birtokainak 1780-as megosztásával a család korábbi egységes földrendszere is megszűnt létezni. Mivel Somssich Antal és József nagyjából egy időben születtek és nem sokkal egymás után haltak meg, így gyermekeik között sem volt lényegi korkülönbség, nagyjából egy generációhoz tartoztak. Azt is meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy az Antal és József-féle ágak szétválása a családtagok számára különböző típusú és gyorsaságú karrierlehetőségeket indított el, s ebben már jelentős különbségek voltak. A família a két testvér földmegosztásával két részre szakadt, s bár kapcsolataik néha nagyon szorosak maradtak, mégis jelentős különbségek kezdtek kirajzolódni a két ág között. 51 Nézzük először az Antal-féle ágat. Somssich Antalnak négy gyermeke volt: Konstanca, Mária, János (1784-1861) és József (meghalt 1860-ban). Konstancáról nem sokat tudunk, ám az biztos, hogy aktív tagja volt a famíliának, hiszen számos esetben pénzt kölcsönzött férfitestvéreinek, erről a vármegyei intabulációs jegyzőkönyvek világosan tanúskodnak. Férje báró Breda (más írásmód szerint Braida, Brajda) Lajos József császári királyi kamarás, huszár százados, amúgy bácskai birtokos volt. A másik lány Mária volt, akinek pályafutásáról nincsenek adataink, annyit tudunk róla, hogy nővérével együtt örökölte a korábbi Lázar-féle kőszegi ház felét. Mindegyik lánynak 15-15 000 forint hozomány járt volna a végrendelet szerint, ám végül is az özvegy 5-5 000 forintban állapodott meg velük. 52 Tudjuk, hogy 1799-ben Mária még hajadon volt, Konstanca viszont eddigre már férjhez ment. Az ezt bizonyító irat Csertőn született, ami újabb bizonyíték a család ezen ágának lakására. Somssich János 1784-ben született, s elég hosszú életű lévén 1861-ben halt meg, a nagykorúságot 1808-ban érte el. Iskolái után katonaként kezdte, amire a napóleoni háborúk kiváló lehetőséget biztosítottak. Fantasztikus karriert futott be: 1812-ben bárói, alig fél évvel később, 1813-ban pedig már grófi címet érdemelt ki. Hogy ezt minek köszönhette, azt pontosan nem lehet tudni, feltételezhetjük, hogy valamifajta katonai érdemnek. A hadseregben császári-királyi dzsidás ezredesi rangot ért el. A karrier másik szála egy kiváló házasság volt: a Csehországban élő, ott régi nagybirtokos család, a báró Hirsch von Sternberg-család Lujza nevű leányát vette feleségül. Az 1810-es évek elején tehát létrejött a família ún. fiatalabb grófi ága, ugyanakkor Somssich János elköltözött Somogyból, s Csehországban élt. Az 1810-es években a családi fészek Prágában lehetett, hiszen tudjuk, hogy gyermekei közül mindkét fia ott született (Adolf 1808-ban, illetve János 1809-ben). A sternbergi lakóhely megmaradt a későbbiekben is, hiszen a gróf leszármazottainak kapcsán születési helyként többször előfordul még a század második felében is. Az biztosnak tűnik, hogy a kor birtokosainak nagyvilági élete János gróf esetében is megfogható, amit a cseh kormány állandó felszólításai, parancsai, valamint egyes külföldi kereskedőknek való tartozás ténye bizonyít, többek között tudjuk, hogy Somssich János bécsi házát 12 500 forinton számították be egy adósság törlesztésébe egy Wittmann nevű Hoffactor esetében. 53 Gróf Somssich János örökölt somogyi birtoka sem volt csekély: mint már említettük, 14 005 hold maradt rá és öccsére, Józsefre. 51 A genealógiai adatok legfontosabb lelőhelyei: Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I-XII. és pótkötet. Pest, 1857-68., Magyar nemzetségi családok. I. Főrangú családok. II. Nemes családok. Budapest, 1888-1905., Véssey Lajosné, i.m. 1944. 12-26. p.; Somssich Pongrácz: Részletek gróf Somssich László (1874-1956) emlékirataiból. In.: Somogy megye múltjából, 1994. Kaposvár, 1994. 147-169. p.; Kempelen Béla: Magyar nemes családok, I-XI. Budapest, 1911-1932.; Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. III. kötet. Budapest, 1988. 52 SML. Somssich Antal és József birtokcseréje. 1801. 53 SML. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1843. május 1. 1758. szám; 1842. november.2. 4079. sz.; stb.
