Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)

Kaposi Zoltán: Egy középbirtokosi família 100 éve Somogy vármegyében (A Somssich-család felemelkedése)

Ehhez a sárdi-nagybajomi uradalomhoz tartozott: Sárd, Nagybajom, Csákány, Balogd, KakLencsen, Lók-Koroknya. A másik birtoktest a Zselic nyugati részén, illetve a dombság lábainál elhelyezkedő térség: Mike, Inakod, Szentkirály, Simonfa, Zsipfalva, Kisbajom, Bessenyő vidéke. Központja vélhetően az időközben főleg svábokkal betelepített Mike lehetett. Mikének ezen központi szerepére utalhat az is, hogy 1792-ben német bevándorlókkal telepítették be a falut.

47 Az idősebb ág képviselője, ifj. Somssich Antal szakirodalmi és genealógiai adatok szerint 1800-ban halt meg, ami azonban kétséges, mivel találtunk egy 1799-es olyan iratot, ahol felesége már özvegyként szerepel. Az viszont tény, hogy két fia maradt: Somssich János és József, akik az 1806-os összeírás alkalmával még kiskorúak, ezért Somssich Antal successoral címen vették fel az adatokat. 1806-ban a következő birtokok tartoztak ide: Bessenyőből 1229 hold Szentmiklós, Dada 640 hold Tamássy 603 hold Széplak 354 hold Csertő pusztáival 2499 hold Gige 1/3-a 1333 hold Gyótsi 1739 hold Kadarkút 3058 hold Lukafa, Tótfalu, Vitorág, Szerenka pusztákkal 1604 hold Markócz 986 hold összesen 14 045 hold Mindenesetre tény, hogy a korábbi összeírásokhoz képest az 1806-os vármegyei birtokösszeírás adatainak tükrében lényegesen megnőtt az eredeti Somssich Antal-féle birtok. Egyrészt ide került a Lázár-birtokok jó néhány darabja, másrészt pedig kétségtelen, hogy új településekkel is gyarapodott a Somssich-família. Adatok vannak arról például, hogy halála előtt egy évvel, vagyis 1796-ben Somssich Antal kölcsönt vett fel Lukafa, Tóthfalu és Vitorág falvak egy részének megvételére.

48 A Somssich Antal-féle birtokok földrajzilag jól kirajzolhatóan Kadarkút-Csertő környéki birtokok, ez esetben döntően nagy pusztákkal és kevés lakossal rendelkező területekről van szó. Elképzelhető az is, hogy az Antal-féle birtokok súlypontja Csertőről egyre inkább Kadarkút felé tolódott el, amely falu lényegében félúton feküdt Kaposvár és Szigetvár között, s a nagyobb falvak közé tartozott ebben az időben. Az 1784-85-ös összeírás szerint lakosainak száma csaknem elérte a másfél ezret. Egy közvetett információ megerősíti feltevésünket a súlyponteltolódásra, mégpedig az, hogy az 1807-es nemesi jövedelmi lajstromban a két ág első számú örököse sárdi illetve kadarkút! bejegyzéssel lett regisztrálva. 1807-ben az említett jövedelembevallás szerint ifjabb Somssich Antal fia, Józsefnek birtokából 15 268 forintos évi tiszta jövedelme volt.

49 Az 1806-os birtokösszeírásból kirajzolódó kép alapján világos, hogy a 19. század elejére az 1779-8l-es változások következtében labilissá vált családi birtokrendszer újra megszi47 Véssey Lajosné, i.m. 1944. 25-26. p. 48 Tóth Tibor, i.m. 1979. 98-99. p. 49 MOL. Filmtár. B.1329. Somogy.