Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)
Kaposi Zoltán: Egy középbirtokosi família 100 éve Somogy vármegyében (A Somssich-család felemelkedése)
sárdi birtok, amely eddigre kiegészült egy nagybajomi, markóci földdarabbal, Simonfával, s így együtt már mintegy 10 ezer holdas uradalommá nőtt. Ugyanakkor a Somssich-birtokok másik része jól láthatóan a Somlyay-Faiszy-illetve a Koroknyay-uradalomból származott. A Somlyay-féle Kadarkút, Gige, Viszló egy részének megszerzése több tulajdonostól történt. Érdekes, hogy földjének minőségéről híres, később jelentős központtá váló Kadarkút úrbéreseinek fele már Somssich kezében volt, ugyanakkor a falu másik felén 13 tulajdonos osztozkodott: köztük négy Mérey-tag, de ott volt köztük báró Majthényi János és Vrancsics Pál generális is. A Kadarkút északi szomszédságában található Gige falu egyharmadát birtokolta Somssich Antal, a többin szintén a Mérey-ág uralkodott, s hasonló volt a helyzet Viszló possessióval is, ahol a falu fele esett Somssich-tulajdon alá, ám itt a Mérey-ágtól szerezte meg a birtokot, míg a Lengyel-ág földjeit mások birtokolták. A somogyi birtokok mellett ott voltak még a család ősi zalai földjei is: Csehovec, Felsődobrava, Gardinóc, Zebanec, valamint az adományba kapott Ormándhida. Vagyis az 1767es úrbéri összeírás szerint Somssich Antal 105 egész teleknyi úrbéri földdel rendelkezett, amelyen 177 telkes jobbágy és 45 házas zsellér gazdálkodott, 9 hazátlan zsellér mellett. Ez a földbirtok Somogy vármegyében tekintélyes pozíciót biztosított neki, s hozzá kell tennünk, hogy Zala megyében 18 egész jobbágytelek koncentrálódott a kezén. Viszont adataink azt sugallják, hogy Somssich Antal tevékenysége a harmincas-negyvenes évek fordulójától Zala helyett egyre inkább Somogy vármegye felé fordult. 22 Somssich Antal kétszer házasodott. Első felesége lukafalvi Zárka Apollónia volt, a házasság 1729-ben történt, tőle csak Rozália nevű lánya született. Mivel a Zarka-család részben somogyi illetékességű família volt, így elképzelhető, hogy ez fordította a Somssich-család figyelmét Somogy megye irányába. Tudjuk azt is, hogy első felesége viszonylag fiatalon, már öt évvel a házasság után, 1734-ben meghalt. Első felesége halálának időpontja segít behatárolni Somssich Zalán túli tevékenységének időpontját, megerősítve korábbi feltételezésünket, hiszen tudjuk, hogy Somssich ekkor még nem lakott Somogyban, s mivel felesége a muraközi Dekanoc nevű településen halt meg, így vélhetően ekkor még ez a település lehetett a család egyik „ősi lakhelye". Későbbi végrendeletében említi is, hogy a dekanoczi ház elég kicsi s rossz állapotú, s fából készült építmény volt. 23 Második házassága már egy igencsak jól sikerült frigy volt, hiszen a hozzá hasonlóan vármegyei jegyzőként induló, később országgyűlési követté választott, majd pedig szeptemvirré váló Niczky György leányát vehette feleségül 1741-ben. (ANiczky-család ekkortájt szerezte meg a berzencei uradalmat, a család legnagyobb befolyású emberévé György fia Kristóf vált, aki grófi címet szerzett s mellette országbírói funkciót is betöltött. Második feleségétől, Niczky Borbálától aztán valóságos gyermekáldás zúdult rá: négy fiú és három lány látta meg a napvilágot. Somssich Antal eddigre érett férfiú lehetett már, hiszen 1741 körül születhetett első fia, s az utolsó fiú születésénél már csaknem 50 éves volt az udvari tanácsos. Felesége Sárdon halt meg 1765-ben, ott is temették el a templom alatt lévő családi kriptában. 24 Somssich Antal egész életét végigkísérte az egyház támogatása, a kegyúri funkciók gyakorlása, ugyanakkor ő maga is erős támaszt nyert pályafutásához az egyházi támogatókban. Somssichot - akárcsak a későbbiekben több generáción át leszármazó utódait - mély vallásosság hatotta át, ami több mindenben manifesztálódott. Somssich építette 1755-58 között a sárdi templomot, igen jelentős anyagi forrásokkal járult hozzá a templom létrehozásá22 Uo. 23 Nobilitaria, Somssich. Somssich Antal 1777-es testamentuma 24 Uo., illetve lásd még Véssey Lajosné adatait. Lm. 1944. 12-26. p.
