Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)

Vonyó Anita: „Mind hősök voltak ők, mind férfiak, mind hű hazafi." A mernyei első világháborús hősi emlékmű létesítésének körülményei Rezümé

választások során fokról-fokra csökkent a kormányzó Szabadelvű Párt népszerűsége, s ezzel párhuzamosan növekedett a nemzeti függetlenségi és konzervatív ellenzék befolyása az or­szágban. Somogy azon megyék közé tartozott, ahol hagyományosan erős volt a függetlenségi ellenzék, így azután az 1905- 1906-os válság idején teljes mértékű győzelmet aratott a kor­mányzópárt felett. A szavazati joggal rendelkező birtokos paraszti réteg csalódottsága egy új politikai erő, az Országos 48-as Gazdapárt megalakulásához vezetett. Éppen Somogy megye volt az egyik bölcsője a kisgazdamozgalomnak, s a párt vezére, Nagyatádi Szabó István itt járta ki a politika „alapiskoláját" Gárdonyi Máté: Mindszenty József somogyi plébánia-alapításai Mindszenty József, Magyarország későbbi hercegprímása 1944-45-ben állt a nagy ki­terjedésű Veszprémi Egyházmegye élén. Ezekben a vészterhes időkben, amikor szinte min­denkinek a puszta túlélés volt a tét, a püspök megtette az első lépéseket abba az irányba, hogy korszerűsítse egyházmegyéje lelkipásztori struktúráját. A plébániahálózat bővítése egyrészt megfelelt a korabeli szentszéki elvárásoknak, másrészt olyan archaikus elemre épült, mint az ellenreformációs szándék. A püspök ugyanis, követve 18. századi elődje, Padányi Bíró Már­ton példáját, elsősorban a korábban protestáns többségű falvakban kezdeményezett alapításo­kat. A Somogy vármegyében általa felállított 19 lelkipásztori egység nagyon különböző felté­telekkel bírt. Éppen a körülmények kedvezőtlen alakulása miatt, Mindszenty alapításainak többsége idővel elenyészett. Ennek azonban nem a püspök naivitása volt az oka, hanem az a tény, hogy 1945 után radikálisan átalakult az a politikai, társadalmi és gazdasági feltételrend­szer, amelyben ő hozzálátott az új plébániák létesítéséhez. Sipos József: Az 1922-es választások Somogyban és Nagyatádi Szabó István A gazdagon dokumentált dolgozat a Horthy-Bethlen-rendszer kialakulásában sorsdön­tő jelentőségű 1922. évi parlamenti választások somogyi eseményeit elemzi részletesen, az országos politikai folyamatokba ágyazottan. Az előző választásokon átütő sikert arató Kisgaz­dapárt somogyi származású alapítója, Nagyatádi Szabó István és pártja meghatározó szerepet játszott abban, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök vezetésével létrejöhetett az Egységes Párt. A szilárd társadalmi bázisra épített erőskezű kormányzás feltétele volt a kormánypárt biztos győzelme a képviselő-választásokon. Nagyatádi Szabó István különös figyelmet szen­telt a somogyi választásnak, személyesen több alkalommal vett részt a kampány eseményein. Két választókerületben is jelöltként indult a választásokon. A tanulmány alaposan elemzi a somogyi kisgazdák, a kormánypárt választási mozgalmát és Szabó István választási szereplé­sét. A szerző a somogyi példán is bizonyítani igyekszik azt a hipotézisét, hogy nem a Bethlen vezérelte hagyományos uralkodó réteg, hanem a Kisgazdapárt bázisa és törekvései játszottak elsődleges szerepet az új kormánypárt létrejöttében és tevékenységében. Legalábbis, ezekben az években. Vonyó Anita: „Mind hősök voltak ők, mind férfiak, mind hű hazafi. " A mernyei első világháborús hősi emlékmű létesítésének körülményei A háborús konfliktusok a történelem folyamán mindig is nagyobb számban adtak hő­söket a társadalomnak, mint a békeidők. A kollektív tudatba mélyen beleivódtak a harci cse­lekmények során elhunyt személyek nevei, akik ezáltal hősökké válhattak. Nem történt ez

Next

/
Thumbnails
Contents