Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)
Vonyó Anita: „Mind hősök voltak ők, mind férfiak, mind hű hazafi." A mernyei első világháborús hősi emlékmű létesítésének körülményei Rezümé
választások során fokról-fokra csökkent a kormányzó Szabadelvű Párt népszerűsége, s ezzel párhuzamosan növekedett a nemzeti függetlenségi és konzervatív ellenzék befolyása az országban. Somogy azon megyék közé tartozott, ahol hagyományosan erős volt a függetlenségi ellenzék, így azután az 1905- 1906-os válság idején teljes mértékű győzelmet aratott a kormányzópárt felett. A szavazati joggal rendelkező birtokos paraszti réteg csalódottsága egy új politikai erő, az Országos 48-as Gazdapárt megalakulásához vezetett. Éppen Somogy megye volt az egyik bölcsője a kisgazdamozgalomnak, s a párt vezére, Nagyatádi Szabó István itt járta ki a politika „alapiskoláját" Gárdonyi Máté: Mindszenty József somogyi plébánia-alapításai Mindszenty József, Magyarország későbbi hercegprímása 1944-45-ben állt a nagy kiterjedésű Veszprémi Egyházmegye élén. Ezekben a vészterhes időkben, amikor szinte mindenkinek a puszta túlélés volt a tét, a püspök megtette az első lépéseket abba az irányba, hogy korszerűsítse egyházmegyéje lelkipásztori struktúráját. A plébániahálózat bővítése egyrészt megfelelt a korabeli szentszéki elvárásoknak, másrészt olyan archaikus elemre épült, mint az ellenreformációs szándék. A püspök ugyanis, követve 18. századi elődje, Padányi Bíró Márton példáját, elsősorban a korábban protestáns többségű falvakban kezdeményezett alapításokat. A Somogy vármegyében általa felállított 19 lelkipásztori egység nagyon különböző feltételekkel bírt. Éppen a körülmények kedvezőtlen alakulása miatt, Mindszenty alapításainak többsége idővel elenyészett. Ennek azonban nem a püspök naivitása volt az oka, hanem az a tény, hogy 1945 után radikálisan átalakult az a politikai, társadalmi és gazdasági feltételrendszer, amelyben ő hozzálátott az új plébániák létesítéséhez. Sipos József: Az 1922-es választások Somogyban és Nagyatádi Szabó István A gazdagon dokumentált dolgozat a Horthy-Bethlen-rendszer kialakulásában sorsdöntő jelentőségű 1922. évi parlamenti választások somogyi eseményeit elemzi részletesen, az országos politikai folyamatokba ágyazottan. Az előző választásokon átütő sikert arató Kisgazdapárt somogyi származású alapítója, Nagyatádi Szabó István és pártja meghatározó szerepet játszott abban, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök vezetésével létrejöhetett az Egységes Párt. A szilárd társadalmi bázisra épített erőskezű kormányzás feltétele volt a kormánypárt biztos győzelme a képviselő-választásokon. Nagyatádi Szabó István különös figyelmet szentelt a somogyi választásnak, személyesen több alkalommal vett részt a kampány eseményein. Két választókerületben is jelöltként indult a választásokon. A tanulmány alaposan elemzi a somogyi kisgazdák, a kormánypárt választási mozgalmát és Szabó István választási szereplését. A szerző a somogyi példán is bizonyítani igyekszik azt a hipotézisét, hogy nem a Bethlen vezérelte hagyományos uralkodó réteg, hanem a Kisgazdapárt bázisa és törekvései játszottak elsődleges szerepet az új kormánypárt létrejöttében és tevékenységében. Legalábbis, ezekben az években. Vonyó Anita: „Mind hősök voltak ők, mind férfiak, mind hű hazafi. " A mernyei első világháborús hősi emlékmű létesítésének körülményei A háborús konfliktusok a történelem folyamán mindig is nagyobb számban adtak hősöket a társadalomnak, mint a békeidők. A kollektív tudatba mélyen beleivódtak a harci cselekmények során elhunyt személyek nevei, akik ezáltal hősökké válhattak. Nem történt ez