Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)
Sipos József: Nagyatádi Szabó István és az 1922-es választások Somogyban
hogy a nagybajomi kerületben dr. Hegyi Árpád nem hivatalos egységes párti jelölt mellett elindult dr. Wagner József is, aki a Búza Barna-féle ellenzéki 48-as Függetlenségi Párt jelöltjeként lépett fel. Tehát Neubauernek egy nem hivatalos egységes párti és egy liberális elveket valló ellenzéki politikussal kellett megküzdenie, s ez nem ígérkezett könnyűnek. Talán e körülménnyel is magyarázható, hogy május 14-én, vasárnap Nagyatádi Szabó Nagybajomba utazott, és nagy programbeszéddel igyekezett Neubauer kampányát sikeresebbé tenni. A helyzet kiélezettségét bizonyítja, hogy a közeg egy része felülve a politikai bujtogatásoknak, nem óhajtotta" a parasztpolitikust, falai között látni." A gyűlésre szakadó esőben került sor, mégis összegyűltek mintegy 1000-1200-an. Nagyatádi Szabót a 48-as Függetlenségi Párt tagjai Wagner éltetésével fogadták. Az ellenzékieket megnyugtatandó, Nagyatádi így kezdte a beszédét: „Csak azokhoz beszélek, akik kitartottak a régi kisgazdapárt mellett. Ma, amikor sok kisgazdapárt van - mert sokan szeretnének vezérek lenni -, azt mondják, elhagytam a párt programját. Akik ezt mondják, azok hazudnak." Ezután felolvasta a Rassay-párt röpiratából az erre vonatkozó állításokat és azokat igyekezett megcáfolni. E kétségtelenül hatásos védekezés után pedig kijelentette: ,Most nem szabad szétszaggatni a magyar erőket, egyesülni kell. Ezért fogtam össze Bethlennel, mint a létező legjobbal, aki belépett a pártunkba, elfogadta programunkat, tehát nem mi csatlakoztunk hozzá." A parasztpolitikus igazat mondott, lényegében ez történt, de nem lehetett tudni, hogyan alakulnak az új párton belüli erőviszonyok? Nagyatádi így folytatta a Bethlennel való egyesülés indoklását: ,JLáttunk már felsőbb és alsóbb osztályuralmat. Egyik sem jó, meg kell hát találni a középutat, amelyen megtalálja helyét a kisgazda, az iparos, kereskedő, intelligencia s kivezessük az országot a mai nagy bajból." (Itt már sokan helyeseltek neki!) Nagyatádi Szabó érvei között joggal szerepeltek a következők: ha nem tudunk gazdasági szerződéseket kötni a szomszédos államokkal, halasztást nyerni a jóvátételnél, külföldi hitelt nyerni, akkor „bekövetkezik a gazdasági csőd, amely elsöpri az országot." Ezért „lemondok személyi és egyes osztály-érdekekről, s amikor csak erős kormánnyal áll szóba az antant, össze kell fogni. Erős többség kell, erős kormány, ha ez nincs itt a gazdasági csőd. Meg kell előzni a veszedelmet. (Úgy van!) Ezt akarom. (Helyes! Éljen!)" Nagyatádi azzal az ismert tételével is indokolta az Egységes Párt létrehozását, hogy „ha egy párt nőni akar, akkor a meglévő pártokból kell embereket hódítania, ( Úgy van!) tehát én nem taszítom ki a jelentkezőket." Érdekes és vizsgálandó állítása volt, hogy „azok akarják elsűlyeszteni pártunkat, akik különböző frakciókra bomlasztják. ( Úgy van! Le vele!) Ellenzéki oldalon lenni, kritizálni könnyű, de kormányozni nehéz! (Úgy van!) Ha népszerűségre törekedtem volna, ellenzékben kellett volna maradni - mondotta -, de az országot akarom megmenteni, azt pedig ellenzékben nem lehet, oda kellett tehát mennem a kormányzásba, habár tudom, hogy ez népszerűségem rovására történik. (Éljen! Éljen Szabó!) Minden eszközt felhasználnak, hogy lejárassanak, mert nem tetszik a politikám. Ezért támadásuk érthető s nem törődöm vele (Éljen Szabó!), csak az fáj, hogy némelykor még párthíveim is megtévednek és ők is támadnak. (Éljen Szabó!)" Miért idéztük beszédének ezt a részét ilyen hosszan? Mert itt életének legfontosabb politikai döntéséről beszélt, amelyet akkor és azóta is sokan, sokféleképpen magyaráztak. Az ő véleményét pedig nem, vagy alig idézték. Mi azt az elvet valljuk, hogy a történelmi és személyes kényszerek hatása alatt cselekvő politikus érveit is hallgassuk meg és elemezzük. Talán érzi az olvasó, hogy a parasztpolitikus őszintén beszélt és az is átüt e szavakon, hogy milyen jó szónok volt, mert lényeges dolgokat egyszerűen meg tudott értetni a parasztsággal. Végül Nagyatádi Szabó beszélt a földreform nehézségeiről, az adózásról, a kisiparosokról és ajánlotta jelöltnek dr. Neubauer Ferencet. O programjának ipari részét fejtette ki, amit hívei lelkesen fogadtak. A gyűlésről szóló tudósítás sejtelmesen azzal fejeződik be, hogy ,jVagyba-