Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)

Sipos József: Nagyatádi Szabó István és az 1922-es választások Somogyban

jom hitetlenei is visszatértek a kisgazdapárthoz"

12 Ez valószínűleg annyit jelentett, hogy az addig ellenzéket támogató kisgazdák egy részét a parasztpolitikusnak sikerült visszacsábítania. De hogy mennyit, azt majd az ajánlási íveket aláírók száma és a szavazatok megoszlása mutatja meg igazán. A szigetvári kerületben az Egységes Párt hivatalos képviselőjelöltje dr. Barla-Szabó József, a szigetvári kórház főorvosa május 6-áig a következő községekben tartotta meg programbeszédét: Kastélyosdombó, Drávagárdony, Zádor, Szörény, Magyarujfalu, Teklafalu, Németujfalu, Endrőcz, Várad, Bürüs, Szigetvár, Drávasztára, Révfalu, Drávakeresztúr, Markócz, Drávafok, Felsőszentmárton, Lakócsa, Szentborbás és Tótujfalu. A fogadtatása mindenütt lelkes volt. Május 7-én, vasárnap Potony, Gyöngyösmellék, Pettend és Kistamási falvakban tartott programbeszédeket. Hogy miről beszélt, arról nincs közelebbi információnk. Május 6-án jelentkezett az első ellenjelöltje, dr. Tornyai János budapesti ügyvéd, aki az Andrássy-Friedrichpárt jelöltjeként, lényegében legitimista-karlista programmal kívánta megvívni a választási küzdelmet. Barla-Szabó és szabad-királyválasztó programja népszerűségét azonban olyan nagynak tartották a választókerületben, hogy megválasztását biztosra vették.

73 A Délmagyarország néhány nappal később azért szükségesnek tartotta, hogy „Ellenzéki harc" című vezércikkében elmarasztalja a legitimisták vezetőit. Apponyiról és Andrássyról megírta, hogy március elején törvénytelennek tartották a Bethlen-Klebelsberg-féle választójogi rendeletet, holott a választójogi törvény elmaradásáért - éppen a legitimisták februári obstrukciója miatt - a „történelmi felelősség ezért elsősorban Apponyi és Andrássy grófokra nehezedik." Jellemzőnek tartja e cikk, hogy Andrássy már nem tartja törvénytelennek a választójogi rendeletet, csak azt kifogásolja, hogy az írni-olvasni nem tudó nők százezreit kizárták a választójogból, pedig a dualizmus idején „belügyminiszter korában a nők választójogától elvileg elzárkózott." E cikk gyilkos megjegyzéssel zárul: Andrássy apjának „csak epigonja."

1

* A nagyatádi választókerületben Szabó István 1908 óta minden választást megnyert. Ezért s mert a parasztpolitikus tekintélye 1922 tavaszán szinte töretlen volt, március végén még saját lapja is joggal állította, hogy ott „hallani sem akarnak másról, mint a külföldön is ismert eddigi képviselőjükről,... akinek nemcsak ellenjelöltje nem akad, hanem még kombinációba sem kerül."

15 A 48-as Függetlenségi Kisgazda- és Földmívespártnak az Egységes Pártból való áprilisi kiválása után azonban lassan megváltozott ez a helyzet. Május elején már a parasztpolitikus somogyi napilapja sem tagadhatta, hogy van olyan elszánt ember, aki fellépni szándékozik Nagyatádi Szabó ellen. A nevét azonban még ekkor sem írta meg, viszont tudósított arról, hogy április 30-án a parasztpolitikus meglátogatta Rinyakovácsi, Gige, Csököly és Kisbajom községeket, ahol hívei kitörő lelkesedéssel fogadták.

76 A Délmagyarország csak május 9-én írta meg, hogy mi történt korábban a jelöltállítás ügyében a nagyatádi kerületben. Egyelőre csak e cikk alapján tudhatjuk, hogy „az a klikk, amely nem a kerület szavazóiból kerül ki, miután Bedő Gyula nem mert vállalkozni a jelöltségre, most Bogyay Jenőt vette rá a jelöltségre." Az újság szerint ő nem veheti fel a harcot Nagyatádi ellen.

77 Ki volt ez a Bogyay Jenő? A Somogy Megyei Levéltárban egy a „Nemzetgyűlési képviselő jelöltek"-ről fennmaradt, kézzel írott összesítő jelentésből az kiderül, hogy Friedrich72 Uo.: 1922. V. 16. 1. p. 73 Uo.: 1922. V. 7. 1. p. 74 Uo.: 1922. V. 16. 1. p. 75 Uo.: 1922. III. 31. 1-2. p. 76 Uo.: 1922. V. 4. l.p. 77 Uo.: 1922. V. 9. 2. p.