Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)

Sipos József: Nagyatádi Szabó István és az 1922-es választások Somogyban

tett és 1922. január 21-én megalakult legitimista Keresztény Földmíves- és Polgári Párthoz tartozott. Rajta kívül - a Délmagyarország szerint - még a büssüi Gaál István és két-három önjelölt neve is szóba került. Március 26-án, vasárnap Madarász Zsigmond összehívta Marcaliba a választókerület polgárait képviselőjelölés és szervezkedés céljából. A gyűlésen állítólag 20 községből kb. 3000 választó jelent meg. Madarász beszédében kijelentette: bár ő a kerület hivatalos egységes párti jelöltje, de mielőtt felvenné a választási harcot, megkérdezi a választókat, kit akarnak jelöltjüknek? Figyelmeztette hallgatóságát, hogy vegyék komolyan ezt a harcot. Utána még Kovács Pál (Kéthely), Pflanczer György (Balatonszentgyörgy), Bakos Ferenc (Böhönye) és Szabó Ferenc (Vése) szóltak az egybegyűltekhez, akik közben éltették Madarászt. Végül a marcali Ihász István feltett kérdésére egyhangúlag Madarász Zsigmond mellett foglaltak állást. A jelölt humorral telített köszönő szavai után megalakították a választókerületi pártszervezetet. Ennek elnöke Ihász István, tiszteletbeli elnöke Madarász Zsigmond lett.

35 A vezetőség tagjainak társadalmi helyzetéről feltételezzük, hogy többségük a kisgazdamozgalom régi embere, jórészt gazdag- és középparasztok. A Kisgazdapárt kibővítése tehát még nem jelentette a jegyzők és más hivatalnokok, a „nadrágos emberek" vezetőségbe áramlását. Községi, de mint láttuk még választókerületi szinten is megmaradhatott a párt paraszti jellege. Igaz, ennek éppen a marcali választókerületben következményei is lettek! Március végén még úgy látszott, hogy Somogy megyében Nagyatádi Szabó Istvánnak a nagyatádi, Gaál Gasztonnak pedig a lengyeltóti kerületben - csakúgy, mint 1920-ban - nem lesz ellenjelöltje. Ebben bízott Tankovits János a kaposmérői és dr. Barla-Szabó János orvos, a szigetvári választókerület képviselőjelöltje is. Utóbbi helyzetét erősítette, hogy az addigi csonka kerület helyett a szerbektől visszakapott egész választókerületben, 1921 decemberében megrendezett pótválasztáson két ellenjelölttel szemben óriási többséggel választották meg. Heves küzdelemre számítottak a tabi választókerületben, ahol Pákozdi András addigi képviselő indult az Egységes Párt hivatalos jelöltjeként. Vele szemben azonban fellépni szándékozott báró Rubidó-Zichy Iván földbirtokos és dr. Mérei-Vajda Elemér ottani ügyvéd pártonkívüli programmal. A tabi választókerületből március 20-a körül egy küldöttség ment Budapestre és felkérte jelöltnek Heinrich Ferenc nagytőkést, aki elvállalta a jelöltséget. O a Nemzeti Polgári Párt vezetője volt és kívülről támogatta Bethlen kormányát. E küldöttség részt vett a liberális párt fővárosi gyűlésén, amelyet az Ébredő Magyarok Egyesületének tagjai megzavartak, kiknek a teremből való kizavarásában a tabiak is részt vettek. A csurgói választókerületben ekkor még teljesen tisztázatlan volt a helyzet. Nem lehetett tudni, hogy Cs. Kovács István, az addigi kisgazda képviselő fellép-e és kit jelöl a kormányzópárt hivatalos jelöltnek? Az Uj-Somogy már ekkor azt közölte, hogy ott „valószínűleg dr. Éhn Kálmán tb. vármegyei főorvos fog fellépni az egységes párt programjával." Március végén a Délmagyarország már úgy tudta, hogy az új barcsi választókerületben dr. Neubauer Ferencnek vannak egyedül esélyei. Jelezték azonban, hogy Barcson rövidesen gyűlés lesz Nagyatádi Szabó részvételével. Ekkora azonban még hivatalosan nem dőlt el, hogy létrehoznak-e új választókerületeket Barcs és Nagybajom székhelyekkel?

36 Március 30-án a kormányzópárt Intéző Bizottsága ismét foglalkozott a hivatalos jelöltekkel: összesen 107 választókerületjelöltjét nevezték meg, ami azonban még változhatott. Ezek között már ott volt Javós Antal, Madarász Zsigmond és a barcsi választókerületnél dr. Neubauer Ferenc.

37 35 Uo.: 1922. III. 31. 1-2. p. 36 Uj-Somogy, 1922. III. 23. 3. p., és Délmagyarország, 1922. III. 31. 1-2. p. 37 Magyar Falu, 1922. IV. 2. 2. p.