Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)

Sipos József: Nagyatádi Szabó István és az 1922-es választások Somogyban

Ilyen politikai helyzetben tartották meg a helyi kisgazda szervezetek a képviselői jelölőgyűléseiket. Március 5-én például Hetes község szervezete, mely a nagyobbak közé tartozott, a tagok élénk érdeklődése mellett tartott gyűlésen, Papp József alelnök és Szabó Bálint lelkész pártelnök politikai helyzetet ismertető felszólalásai után újra Gaál Gasztont, a nemzetgyűlés volt elnökét, a kerület volt képviselőjét kérte fel a jelöltség elvállalására. A hozzá intézett felkérő levélben így fogalmaztak: „a lengyeltóti választókerület kisgazdapárti képviselőjelöltségét az új választás alkalmából is elvállalni méltóztassék."

12 Tehát nem egységes párti, hanem kisgazdapárti képviselő-jelöltségről írtak felkérő levelükben. így történhetett ez a többi somogyi választókerületben is. A somogyi modell Mindez azonban nem nyugtatta meg a somogyi kisgazdapárt tagjainak egy részét. Ezt mutatja az is, hogy még március 7-én a kaposvári nagygyűlésre is több községi küldött érkezett azzal a felhatalmazással, hogy amennyiben a titkos szavazás kérdésében „nem kapnak kielégítő választ úgy ezt bejelentve megbízóiknak, határoznak további lépések ügyében." E sajtótudósításból az is kiderül, hogy a nagygyűlés előtti szűkebb körű értekezleten is téma volt a falu nyugtalansága a titkos szavazás elejtése miatt.

13 Ilyen körülmények közt került sor március 7-én, kedden Kaposváron, a Turul-szálló nagytermében a Somogy Megyei Kisgazdapárt képviselői jelölőgyűlésére, kb. 700 főnyi kisgazda jelenlétében, ahol Nagyatádi Szabó hosszabb beszédet mondott. Ezt a rendezvényt mai kifejezéssel - a megyei Kisgazdapárt volt képviselői beszámoló közgyűlésének és kampánynyitó rendezvényének nevezhetjük. Nézzük, hogyan zajlott le egy ilyen rendezvény? Aznap a város „kisgazda színű volt," mert utcáin tarisznyás, csizmás parasztok rótták a kövezetet. A zsúfolásig megtelt teremben azonban már a „rendőrség és a tűzoltóság által vont kordonon belül jelent meg a vezér" akit persze nagy éljenzés fogadott. A Himnusz eléneklése után Tankovits János megyei pártelnök köszöntötte a megjelenteket és azok nevében Nagyatádi Szabó Istvánt, akit felkért, számoljon be az elmúlt két évben végzett munkáról és vázolja a jövőt. O azzal kezdte, hogy nem tud mindent elmondani, beszámolóját majd volt képviselőtársai folytatják. Először a koalíciós kormányzás nehézségeiről beszélt. Elismerte, hogy a két évvel azelőtt beléjük helyezett bizalomnak, sajnos „nem tudtunk teljes egészében megfelelni," mert győzelmük nem volt akkora, hogy az ország vezetését egyedül is kezükbe tudták volna venni. Programjuk megvalósítását a trianoni békediktátum és az annak következtében kialakult súlyos gazdasági és szociális helyzet is nehezítette. A királykérdésről elmondta: a Habsburgokkal kötött szerződés megszűntével a magyar nemzetre visszaszállt a szabad királyválasztás joga. A trónra csak a király jogainak megszabása után lehet valakit ültetni. Úgy vélte, így lehet az elszakított részeket is visszaszerezni. A legitimisták azon propagandáját, hogy csak akkor lesz jólét, ha a királyt visszahozzák, nevetségesnek minősítette. A második királypuccsot törvénytelennek, a szervezőit lázadóknak mondotta, akik nem akarják elismerni a detronizációs törvényt. Nem ismerte el IV. Károly jogát a magyar trónra. Azt egyébként is csak az „alkotmányjogi kérdések megoldása után" lehet betölteni. E gondolatmenetét egyetértéssel fogadták a megjelentek. A földreformról kijelentette: amennyiben pártjuk jut többségbe, úgy a megkezdett munkát be fogják fejezni, azaz a földreformot megvalósítják. „A kínai fal már most is át van törve" 12 Uo.: 1922. III. 12. 3. p. 13 Uo.: 1922. III: 9. l.p.