Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)

Szántó László: Képviselő-választások Somogyban 1890-1910

A koalíció belső vitáinak és ellentmondásos helyzetének egyik következményeként sorra távoztak a Függetlenségi és 48-as Pártból mindazok, akik a gazdasági kiegyezés megújításáról folyó viták során ellenezték - egyebek közt - Magyarország nagyobb mértékű tehervállalását a monarchia közös intézményeinek fenntartásában. Somogyban Gaál Gaszton lengyeltóti kerületi képviselő mondott le képviselői tisztéről, miután a kormányzat iránti húségből megszavazta a gazdasági kiegyezési törvényt annak ellenére, hogy a megválasztása során nem erre kapott mandátumot.

62 Miként az a függetlenségi körben elhangzott szavaiból is kitűnt, továbbra is képviselő kívánt maradni, megerősítést kérve a választóktól új politikai döntéseihez. Miután ellenjelölt nem indult vele szemben, 1907. december 2-án ismét egyhangúlag nyerte el a képviselői megbízatást. A koalíciós kormány csak 1907-1908 fordulóján jutott el odáig, hogy napirendre tűzze a választójog reformját. Az általános, egyenlő és titkos választás elveinek messzemenően nem felelt meg a tervezet, különösen nem az úgynevezett plurális szavazati jog ötlete.

63 A választójogi küzdelem mindenesetre alaposan megélénkült, s ennek jegyében Kaposvárott 1908. március 29-én a szociáldemokrata Bokányi Dezső több ezres hallgatóság előtt agitált az általános és titkos választójog mellett.

64 Korábban említettük, hogy az ipari munkásság és az agrárproletariátus politikai színrelépésével szinte egyidejűleg a birtokos parasztság körében is politikai mozgolódás indult, miután az agrárius körök elsősorban a közép- és nagybirtokosság érdekeit képviselték a koalíció pártjaiban. A megye lakosságának legnagyobb számú rétegeit képező kis- és középparasztságot fokozottan sújtotta az óriási uradalmak gazdasági túlereje, így körükben hamar visszhangra lelt a parasztság gazdasági és szociális érdekeit képviselő politikai mozgalom. Az a tény viszont, hogy Somogy lett az egyik központja, gerjesztő forrása az újabb parasztpárt létrejöttének, nemcsak ezzel magyarázható, hanem azzal a szubjektív körülménnyel is, hogy az erdőcsokonyai illetőségű Szabó István személyében színre lépett egy kiemelkedően tehetséges és céltudatos, s a megyei közéletben már bizonyos gyakorlatot és ismertséget szerzett parasztpolitikus. A megyei törvényhatósági bizottság tagjaként ez idő tájt már szervezte a Somogyvármegyei Kisgazdák Egyesületét, s a közgyűléseken határozottan lépett fel a birtokos parasztság érdekeit szolgáló agrárreformok bevezetése érdekében. Úgy tűnhet, hogy eltértünk szorosan vett tárgyunktól, azonban egy 1908-ban megtartott időközi választás olyan alkalomnak bizonyult, amikor Szabó a nagypolitikai küzdőtérre léphetett, s ebből a pozícióból indulhatott el és terebélyesedhetett a kisgazdamozgalom szervezése,

65 volt megszervezhető az új párt, kapcsolódva az ország más részein is kibontakozott mozgalomhoz. Történt, hogy az uralkodó kinevezte Chernél Gyula függetlenségi párti képviselőt a főrendiház örökös tagjának 1908. júliusában, s emiatt a nagyatádi kerületben időközi választást kellett tartani. A környék parasztsága körében igen népszerű Szabó István a 48-as demokratikus eszmék közismert híve volt, ezért a párt somogyi táborának nagyobb része egyetértéssel fogadta a jelöltségért való fellépését. Mások, mint például a megye délvidékének leg62 Somogyvármegye, 1907. november 13. A lap tudósítása szerint így magyarázta lemondását a párt képviselőinek értekezletén: ,A kiegyezést megszavazza, mert azt tartja, hogy az az ország érdekében van, és mivel a kiegyezés összekapcsoltatott a fölemelt kvótával, a maga részéről megszavazandónak tartja a fölemelt kvótát is. Minthogy azonban választóitól nyert megbízatása a fölemelt kvóta megszavazására őt erkölcsileg nem jogosítja föl, ezt a konfliktust úgy véli megoldani, hogy a mandátumáról lemond, amit ezennel a pártnak bejelent. Ha választói ennek ellenére újból megválasztják, büszkén szavazza meg a kiegyezést." 63 Az Andrássy Gyula belügyminiszter által kidolgoztatott választójogi reformjavaslat szerint a vagyoni helyzet és az iskolázottság függvényében egyesek több szavazattal rendelkeztek volna, míg például az iskolázatlan vagyontalanok 12-en adhattak volna le egy szavazatot, s a szavazás módja továbbra is nyílt maradt volna ott, ahol addig is ily módon szavazhattak.