Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)

Szántó László: Képviselő-választások Somogyban 1890-1910

befolyásosabb nagybirtokosa, Széchényi Aladár gróf, féltek parasztpárti nézeteitől, s a pártból időközben kilépett Szabóval szemben egy számukra megbízható személyt indítottak a Függetlenségi és 48-as Párt jelöltjeként. A mandátum sorsa végül is igen szoros és heves küzdelemben, mindössze 44 szavazat többséggel dőlt el Szabó István javára az 1908. augusztus l-jén megtartott választáson. A függetlenségiek ellenfelei, így például a Somogyvármegye szerkesztői úgy vélték, hogy bár 48-as eszméket valló jelölt győzött, de a függetlenségiek hivatalos jelöltjének veresége kifejezi azt a csalódottságot, amelyet a párt hívei éreztek a pártvezetés elvfeladásig eljutott politikai iránya miatt.

66 Más értékelések szerint Szabó István azért is nyerhetett, mert a szociáldemokraták és a polgári demokraták is támogatták.

67 További források hiányában nem ítélhető meg pontosan ez utóbbi állítás igazságtartalma, de mind a köztörténetből, mind egyes helytörténeti forrásokból és feldolgozásokból arra következtetünk, hogy nem volt meghatározó szerepe Szabó győzelmében az esetleges szocialista és polgári demokrata támogatásnak. Az időközi választás történetét feltétlenül annak a ténynek a hangsúlyozásával kell zárnunk, hogy Szabó István személyében először szerzett képviselői mandátumot paraszti állású személy Somogy megyében. A legnagyobb kormánypárt hivatalos jelöltjének veresége, egy parasztember parlamentbe kerülése kisebb fajta megrázkódtatást okozott a koalíció megyei vezérkarában, annál is inkább, mert a 48-as eszmék jegyében fellépett Szabó nem lépett be a kormánypárt parlamenti frakciójába. A politikai hovatartozásának kérdése, és a megnyerésére irányuló próbálkozások nemcsak a helyi, hanem az országos sajtó figyelmét is felkeltették.

68 A szárnyát bontogató új politikai erő hamarosan újabb lehetőséghez jutott Somogyban, miután a szigetvári kerület régi függetlenségi képviselője, Olay Lajos közjegyzői kinevezést kapott Kassán. A Függetlenségi és 48-as Párt helyi vezetése minden eszközzel igyekezett helyreállítani megtépázott tekintélyét, ezért jelöltjüket a főispán közvetlenül és a helyi hatalmasságok útján erőteljes támogatásban részesítette.

69 A szigetvári választáson a birtokos parasztság már önálló jelölttel lépett fel, sőt harmadik szereplőként a Balpárt

70 is indított jelöltet a paraszti 64 Somogyvármegye, 1908. március 31., Fői./Biz./35/1908. Megjegyezzük, hogy a radikális demokratákkal és a szociáldemokratákkal egyre jobban szimpatizáló újság szerint 4-5000 ember hallgatta a szónokot, míg a főispánnak jelentést tevő városi rendőrkapitány mintegy ezerfős gyűlésről számolt be. 65 Lásd erről részletesen Király István két tanulmányát a Gazdapárt megalakulásának előzményeiről és létrejöttéről. In.: Nagyatádi Szabó emlékkötetben! 66 Az időközi választás eseményeinek vázlatos áttekintésében a Somogyvármegye c. lap 1908. júliusi számaiban megjelent tudósításokra és szerkesztőségi írásokra támaszkodtam. Az újság július 28-án közölt egy Szabó-párti kortesversikét, amelyet érdemes idejegyeznünk: ,JZöld a zászló, zöld a nyele, Festett bajszú Prinke Sándor Ne mozdulj ki Babócsáról. A grófi párt meg nem támaszt, Most az egyszer a nép választ. Éljen a haza! 67 A Somogyvárrmegye, az 1908. augusztus 6-ai számában közölt egy ilyen álláspontot kifejező, a Pesti Naplótól átvett vezércikket. 68 A Somogyvármegye például 1908. augusztus 12-én hosszabb cikkben foglalkozott Szabó politikai pártállásával, majd szeptember 25-én az egyik országos napilap nyomán ismertette a képviselő megnyerésére irányuló kísérleteket. 69 Fői./Biz./141/1908.; Somogyvármegye, 1908. december 8. A bizalmas főispáni iratban személyes levélváltás keretében vitatták meg a kormánypárti jelölttel a követendő taktikát. A lap szerint Kapotsfy főispán vadászat ürügyén személyesen is korteskedett a függetlenségi jelölt mellett. 70 A Balpártot 1908-ban alakították meg azok a függetlenségi párti képviselők, akik elsősorban a 48-as nemzeti követelések feladása miatt voltak elégedetlenek Kossuth Ferenc politikájával. Aki magyar idevele! Mi nagy urat nem követünk: Szabó István lesz követünk. Éljen a haza! Elég volt az ámításból Hazugságból, miegymásból... Igaz ember kell minekünk: Szabó István lesz követünk. Éljen a haza!"