Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)
Szántó László: Képviselő-választások Somogyban 1890-1910
A rövid kampány várható hangulatát a fentieknek megfelelő szellemben érzékeltette a Somogyvármegye c. lap, amikor arról írt, hogy valójában nem is lesz választási küzdelem. 58 Ebben az időszakban már a Somogyi Hírlap is teljes mértékben a koalíciós pártok oldalán állt. A választási hagyományok és a koalíció rendkívül vegyes összetétele egyaránt magyarázatul szolgálnak arra, hogy egy-egy kerületben ekkor is többen aspiráltak vagy legalábbis jelöltek szerettek volna lenni valamelyik párt színeiben, esetleg pártonkívüliként. Végül is a koalíció pártjai közül a megyében - a marcali választókerület kivételével - csak a Függetlenségi és 48-as Párt állított jelölteket. Az országos választási eredmény legszembetűnőbb vonása a függetlenségiek elsöprő győzelme. Somogyban az előző évihez hasonlóan a Néppárt most is elnyerte a marcali mandátumot. A képviselők személyében mindössze két változás történt, részben Kapotsfy kinevezése miatt, részben pedig azért, mert a tabi kerületben ezúttal a korábban vesztes függetlenségi jelölt nyerte el a többség támogatását. A választók részvételi hajlandósága abban a három kerületben is alacsonyabb mértékű volt a szokásosnál, ahol volt ellenfele a koalíció hivatalos jelöltjének. A helyi lapok közül az átpártolt Somogyi Hírlap kitörő lelkesedéssel kommentálta az április 30-án lezajlott választás eredményeit. 59 A megújult, illetőleg részben színét váltott megyei elit álláspontja tükröződött Kapotsfy Jenőnek a főispáni beiktatás alkalmából, néhány nappal a választás után előadott terjedelmes beszédéből. Egyebek közt így nyilatkozott meg a koalíciós kormányzat céljáról és fogadtatásáról: „Ezt a nagy átalakulást azon eszmének kell eltölteni, hogy kis nemzetek is lehetnek nagyok és erősek, ha céltudatosan rendezik be államéletüket, ha van bennük hit, erő és akarat. Ezen cél elérésére vállalkozott a mostani kormány hazafias működésével, ezen irányelvek képezik a kormány tagjai közt a kapcsolatot, ezen politikát bocsájtották a nemzet ítélete alá, és elmondhatjuk ma már, a nemzet eddig soha nem tapasztalt önzetlenséggel és szabadsággal ítélt." A főispán hosszasan értekezett az erős nemzeti állam építését fenyegető veszélyek, mindenekelőtt az „osztálygyűlölségre" izgatók elleni határozott fellépésről, viszont - a szólamoktól eltekintve - nem volt mondandója a megyei közvélemény számára az alkotmányos, demokratikus jogállam kiépítésének aktuális kérdéseiről, mint például a választójog kiterjesztése. 60 1910 - A korszak utolsó parlamenti választása A koalíciós kormányzás ellentmondásokkal és kudarcokkal terhes időszakában folytatódtak a pártpolitikai átalakulások, miután hamarosan felszínre törtek egyfelől a kormányzati szövetségen belüli ellentétek, másfelől Tisza István vezérletével megkezdődött a régi 67-es, nemzeti liberális tábor újjászerveződése. A belpolitikai események és a pártok közötti viszonyok alakulását egyre inkább befolyásolták a szervezett ipari munkásság és a politikai szervezkedés útjára lépett parasztság törekvései. A választójogi reform halogatása miatt elégedetlen szervezett munkásság az MSZDP irányításával, s az általa kezdeményezett szélesebb politikai szövetség keretében igyekezett elérni az általános választójog bevezetését. Somogyban először 1907. októberében került sor viszonylag kiterjedt sztrájkokra, s a megye csekély számú ipari munkássága később is bekapcsolódott a választójog kiterjesztéséért és a szociális követelésekért folytatott küzdelembe. 61 58 Lásd a Somogyvármegye 1906. áprilisi számait! 59 Somogyi Hírlap, 1906. május 1. Az újság a Győztünk\ c. terjedelmes tudósításban számolt be a választási eseményekről és eredményekről. 60 Kgy-i jkv-ek, 1906., 298-308. p. 61 Az 1907. október 10-ei országosan meghirdetett sztrájkakció részeként Somogy iparosodottabb helységeinek mindegyikében (Kaposvár, Barcs, Nagyatád, Csurgó) munkabeszüntetés volt. Fői./Biz./134/1907.
