Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)
Szántó László: Képviselő-választások Somogyban 1890-1910
1905-1906 - Válság és választások A 20. század elején felerősödtek, és a politikai viszonyok alakulását meghatározták azok az ellentmondások és érdekellentétek, amelyek az osztrák-magyar kettős monarchia egészének működését és további fejlődését egyre jobban gátolták. Az 1900-as évek elején jelentkező gazdasági válság időben egybeesett az osztrák-magyar gazdasági kiegyezés megújításának vitáival, fokozva az uralkodó rétegek megosztottságát, s előidézve a munkás- és agrárproletár mozgalmak megélénkülését. A munkásság szervezettsége előrehaladt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt ezekben az években már egyre határozottabban lépett fel a munkásság társadalmi és politikai kirekesztettsége ellen, követelve az általános, titkos és egyenlő választójogot. Az uralkodó és középrétegek körében végbement gazdasági és szociális átrendeződés nyomán felerősödött belső ellentétek kifejezésre jutottak az újabb pártpolitikai mozgásokban, a szakadásokban és új tömörülések fellépésében. Ezt a folyamatot felgyorsították a hadsereg létszámának növelése kapcsán felújult viták a katonai kérdésben felgyülemlett régi sérelmek orvoslásáról. A kiéleződött parlamenti-közéleti viták mind a kormánypárton, mind az ellenzéken belül fokozták a megosztottságot. Kossuth Ferenc hajlékonyabb, megegyezésre hajló iránya kisebbségbe került a Függetlenségi és 48-as Párton belül Ugrón Gábor harcos ellenzékiséget képviselő politikájával szemben. Előbb a Széli-kormány, majd Khuen-Héderváry kormánya került lehetetlen helyzetbe az ellenzéki obstrukció miatt, ezért a kormánypárton belül gróf Tisza István „erős kezű" megoldást hirdető, konzervatív-liberális csoportja került előtérbe. Az egykori nemzeti pártiak - az események hatására - 1903 végén Apponyi Albert vezetésével kiléptek a kormánypárti frakcióból, s újjáélesztett pártjukkal keresték a kapcsolatot Kossuth Ferenc csoportjával. Ugyanekkor Tisza és Kossuth között megállapodás született egyes akut parlamenti ügyek rendezéséről, ám a béke nem tartott egy évig sem. 1904 novemberében Tisza István miniszterelnök végrehajtotta a nevezetes „parlamenti puccsot" 42 , ami közvetlen előjátéknak bizonyult a kormánypárt felbomlásához. Rögtön másnap, november 19-én széles, bár laza pártszövetségi egyezség született, amelyhez Vázsonyi Vilmos Polgári Demokrata Pártjától 43 a katolikus és ókonzervatív szellemiségű Néppártig, valamennyi parlamenti ellenzéki párt és csoport csatlakozott, vagyis megtörtént a koalíció előkészítése, s ennek jegyében megalakult a vezérlő bizottsága. A somogyi politikai életben és pártpolitikai viszonyokban ezúttal erősebben jelentkeztek az országos tendenciák, azzal a sajátossággal, hogy a konzervatív agrárius irányzat befolyása vált a meghatározóvá. Jellemző módon, például a törvényhatósági bizottság 1903. évi közgyűlésein 44 a magyar mezőgazdaság érdekeinek védelme volt a legfontosabb témakör, s ennek szellemében a november 3-ai megyegyűlés felterjesztést intézett az országgyűléshez. Ugyancsak a helyi politikai csoportok egymáshoz való közeledéséről árulkodott az 1904. május 4-ei közgyűlés állásfoglalása, amely a véderővitában folyó ellenzéki obstrukció kapcsán egy eléggé mérsékelt hangú felterjesztésben hívta fel az összes politikai erőt az alkotmányosság és törvényesség megerősítésére. A Somogy c. lap szerkesztője fokozódó aggodalommal figyelte a pártpolitikai mozgásokat, kifejtve, hogy túl sok pártra szakadt a parlament. Tisza István miniszterelnök „parlamenti puccsának" Somogyban is igen heves visszhangja támadt a függetlenségi ellenzék táborában. Egymást követték a párt képviselői által 42 1904. november 18-án Tisza erőszakos módon, - vita közben - a kormánypárti többséggel megszavaztatta az új házszabályt, amely lehetőséget teremtett az obstrukció adminisztratív eszközökkel való letörésére. 43 Vázsonyi Vilmos vezetésével 1900-ban alakult a Polgári Demokrata Párt, amelynek elődje budapesti hatókörű szervezetként jött létre hat évvel korábban. 44 SML IV. 402. Somogy Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai, 1867-1944. Közgyűlési jegyzőkönyvek (továbbiakban: kgy-i jkv-ek), 1903-1906, valamint a Somogy és az 1904-5-ben alapított napilapok tudósításai a megyegyűlésekről. (A napilapok indulásáról lásd a 47. sz. jegyzetet és az 1905. évi választásról szóló bekezdéseket!
