Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)

Szántó László: Képviselő-választások Somogyban 1890-1910

KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁSOK SOMOGYBAN 1890-1914 SZÁNTÓ LÁSZLÓ Tisza Kálmán miniszterelnök bukása szakaszhatárnak tekinthető a dualizmuskori Magyarország történetében. A kettős monarchia, és a többé-kevésbé modern államszervezet kiépítése nyomán felgyorsult kapitalista gazdasági fejlődés következtében új gazdasági és társadalmi ellentmondások, feszültséggócok alakultak ki. Az érdekellentétek bonyolult, egymást erősítő láncolata alakult ki az 1890-es évek időszakától. A dolgozatnak nem képezi tárgyát az országos folyamatok bemutatása,

1 mégis, indokoltnak véljük nagyon vázlatosan áttekinteni azokat a gazdasági és társadalmi változásokat, amelyek Somogy közéletére és pártpolitikai küzdelmeire is meghatározó befolyást gyakoroltak. A tőkés gazdasági átalakulás nyomán kiéleződtek az ipari és kereskedelmi nagytőkés csoportok és a nemesi eredetű földbirtokos réteg ellentétei, az utóbbiak - az agráriusok - egyre határozottabban igényelték a mezőgazdaság kereskedelmi pozícióinak védelmét, gazdálkodásuk állami támogatását. Somogy adottságai miatt elsősorban a nagy- és középbirtokos réteg lett a bázisa ennek az irányzatnak, de a birtokos parasztság egy része is fogékonynak bizonyult e törekvések iránt. A deklasszálódó kis- és középnemesi eredetű csoport, valamint a szegényebb paraszti birtokosok többsége elfogadta azt az érvelést, hogy a kiegyezés, a nemzeti függetlenség hiánya a bajok legfőbb oka, ezért a megyében növekedett a fennálló kormányzattal szembeni elégedetlenség. Az érdekellentétek bonyolultságát fokozta az a sajátos etnikai-nemzeti, illetőleg vallási tényező, hogy az ipari, kereskedelmi és pénztőkés réteg származását tekintve többségében zsidó és német eredetű volt. Somogy esetében is jelentősnek tekinthető ez a körülmény, amely már éreztette hatását az 1882-1883-as antiszemita mozgalom idején is, különösen a Zalával határos marcali járásban. A modern liberális államrendszer kiépítésének további követelményei és a magyar állammal szemben megfogalmazott fenti igények egyaránt szükségesség tették az államszervezet hatékonyabb, racionálisabb működését, s ennek érdekében fontos modernizációs intézkedések bevezetését. A Somogyot kizárólagosan uraló földbirtokosok nagy többsége természetesen ragaszkodott az addig megőrzött vármegyei jogokhoz, s így gazdasági-szociális és politikai oldalról egyaránt széles bázisra lelt az agrárius-konzervatív politikai fordulat a megyében. Ugyanakkor a birtokos parasztság többségének immár hagyományos negyvennyolcas beállítottsága a századforduló évtizedeiben is erős támaszt jelentett a nemzeti, függetlenségi irányzat számára. 1892 - Totális kormánypárti vereség Somogyban Tisza bukása után Szapáry Gyula gróf vezetésével alakult meg az új kormány, amely az egyik első lépéseként beterjesztette a közigazgatási törvényjavaslatot. A kormánypárt, és a volt szabadelvű párti politikusokból álló mérsékelt ellenzéki képviselők többsége támogatta a helyi közigazgatás államosításának tervét. Álláspontjuk lényege akként összegezhető, hogy a megyék, 1 A témáról alapos tájékozódást nyerhet az olvasó a Magyarország története c. sorozat 7/1. kötetében olvasható összefoglaló jellegű tanulmányokból. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.