Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szántó László: Képviselő-választások Somogyban Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején, 1875-1890

A névszerinti szavazás után félkettőkor hirdették ki a szavazás eredményét; 233 szóval 14 ellen bizalmat szavaztak Talliánnak. Nem szavazott 329.* A főispánt visszatértekor nagy éljenzés fogadta. Tallián reflektálva a szavazásra, kijelenti, hogy mindig teljes akarattal esküje teljesítésére törekedett; lehet ez bántott egyeseket, de ő a megye érdekét tartotta szem előtt; mindenkinek eleget nem tehet. Bármily módon lépjenek fel vele szemben, nem tántorítják meg. Forrás: Somogyvármegye, 1887. okt. 14. Az ellenzéki lap tudósítása tárgyilagosabb hangvételű és áttekinthetőbb szerkesztésű volt, mint a Somogy c. újságé. Jegyzet: * Ezt az adatot nem a jelenlévők, hanem a törvényhatósági bizottság taglétszáma alapján közölte a lap. D) A „Somogyi levél" ügye az országházban A belügyminiszter válasza a somogyi levél tárgyában Orczy Béla b. belügyminiszter: T. ház! Minthogy Szalay Imre és Eötvös Károly képviselő uraknak a belügyminiszterhez interpellácziói ugyanazon egy tárgyra vonatkoznak - engedje meg a t. ház, hogy mindkettőre együttesen válaszolhassak. (Halljuk!) Az interpellácziókban foglalt kérdések ebben pontosulnak össze: „Van-e tudomása a belügyminiszternek arról, hogy az Egyetértés czimü lapnak október 4-iki számában egy levél szövege lett közzétéve, mely állítólag Somogymegye főispánja által a belügyminiszterhez a választások után intéztetett, továbbá, hogy valódi-e ezen levél, és mit tett, vagy mit szándékozik tenni a belügyminiszter, hogy az ezen levélben érintett sérelmes tények orvosoltassanak?" Bátorkodom a kérdésekre röviden ezt válaszolni: (Halljuk! Halljuk!) az Egyetértés czimü lapnak emiitett számában a szóban levő közleményt olvastam, de én egy ilyen levélnek birtokában nem vagyok, (Elénk mozgás és hosszas derültség a baloldalon, majd az egész házban. Felkiáltások balfelől: Eltűnt!) és csak ha ezen levélnek eredetije elém fog terjesztetni, leszek abban a helyzetben, hogy megítélhessem, vajon ezen levél szövege megfelele-e annak a közleménynek, mely az Egyetértésben foglaltatott. (Zajos helyeslés és tetszés jobbfelől. Nagy derültség a bal és szélsőbaloldalon.) És csak ez esetben lehetek aztán jogosítva szigorú vizsgálatot rendelni az iránt: ki az, a ki a törvény által tiltott uton magát egy ilyen levélnek jogosulatlan birtokába helyezte (Mozgás a szélsőbalon) és akkor oda fogok hatni, (Zaj a szélsőbalodalon. Egy hang balfelől: Tehát létezik a levél?) hogy ott, a hol a büntető törvénybe ütköző cselekvény előfordul, az illető a kiérdemelett büntetést el ne kerülje. (Helyeslés jobbfelől.) És ezzel válaszomat tulajdonkép befejezettnek tekinthetem. Minthogy azonban az interpellácziók egy bizonyos levélnek feltevésében alapulnak, azok után, a miket az imént bátorkodtam mondani, ezen föltevésnek fejtegetésébe nem bocsátkozhatom, csak annyit akarok megemlíteni, hogy ha egy hasonló levél bármikor szóba jöhetne, én azt csak ugy magyarázhatnám, hogy izgalmas időkben a körülmények rendesen élénkebb színekben szoktak feltüntetni, mint normális viszonyok közt és ha ilyenkor valaki azt az óhajt fejezné ki, hogy a lakosság békéjének és a közigazgatás