Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szántó László: Képviselő-választások Somogyban Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején, 1875-1890

rendes menetének felzavarása egy esetleges uj választás küzdelmei által elkerülhető legyen, ez egy óhajtás, mely lehet téves, lehet helytelen, (Mozgás és zaj a szélsőbalol­dalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) de nem olyan cselekmény, melyet a törvény vagy az alkotmányosság ellen elkövetett sérelemnek lehetne kvalifikálni. A kormányzatnak nem volt czélja, most sem az, hogy a választások igazolására ingerentiát gyakoroljon (Derültség a bal és a szélsőbaloldalon) és e tekintetben bárminemű, vagy bárhonnan eredő suppositió vagy óhajtás által nem hagyta és nem hagyja magát befolyásolni, (Élénk helyeslés jobbfelől) de nem engedhette meg azt sem, hogy a törvényes biróságok jogkörébe mások illetéktelenül beavatkozzanak. Ennek bizonyítására szolgáljon egy rendelet, a melyet július 17-én Somogy vármegyéhez intéztem (Halljuk!) és mely az e megye központi választmányá­nak július 28-án tartott ülésében felvett jegyzőkönyvnek 3-6 pontjaira vonatkozik. Engedje meg t. ház, hogy ezt felolvassam. (Halljuk! Halljuk! olvassa.) „A mi a központi választmánynak a Körmendy Sándor által a kaposvári válasz­tás ellen június hó 20-án benyújtott panaszfolyamodvány tárgyában tett és a szintén június 28-ik ülésről vezetett jegyzőkönyvben 3-6. számig foglalt intézkedéseit illeti, ezekre nézve ki kell jelentenem, hogy a központi választmány azáltal, hogy a szóban forgó panaszfolyamodvány következtében a kaposvári választásról vezetett választási és szavazási jegyzőkönyvek és a szavazási lajstromok adatainak megbirálásába bocsájtkozott, törvényileg megszabott hatáskörét túllépte, mert az 1874. évi XXXIII. tczikk 88-dik szakaszához képest a központi választmánynak ezen jegyzőkönyvek és lajstromok adatainak megbirálása körül csak odáig terjed, hogy a választási elnökök részéről a kérdéses jegyzőkönyvek és lajstromokból hozzá beküldött egyik példányt a törvényhatóság levéltárába helyezi el, másikat pedig a belügyminiszternek küldi meg, s mert továbbá a felett, érvényesek-e a kérdéses adatok, vagy nem, sem a központi választmány, sem a belügyminiszter nem határoz, hanem a hivatkozott törvény 89-ik §-a értelmében a képviselőház (annak igazoló bizottsága) dönt. Ugyanezen indokoknál fogva és a törvényesség szempontjából, a központi vá­lasztmánynak egyidejűleg hozott azon határozata, mélynél fogva kimondotta: „hogy a szavazatszedő küldöttségi jegyzőkönyvbe foglalt szavazási adatok ezen küldöttség szavazási lajstromának adataival meg nem egyeznek és ennélfogva gróf Szécshenyi Pál ellenében Körmendy Sándornak van 28, azaz huszonnyolcz szavazattöbbsége, végre, hogy ezen küldöttség szavazási lajstromában a helyesen kitüntetett végered­mény kijavíttatott oly számeredményre, mely a tartalomnak meg nem felel" - mint hatáskörén tulterjedőleg illetéktelenül hozott határozatot ezennel feloldom és hatá­lyon kívül helyezem. Miről a főispánt tudomás végett értesítem." T. ház: Ez az álláspontja a minisztériumnak és ez volt az eljárása. Ezért, vala­mint minden más cselekményeimért, mindenkor teljes felelősséget vállalni kész va­gyok. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tu­domásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Forrás: Somogyvármegye, 1887. okt. 21. A lap tudósítása szó szerint megegyezik a tanulmányban hivat­kozott képviselóliázi napló szövegével.

Next

/
Thumbnails
Contents