Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Rezümé

Szántó László: Képviselő-választások Somogyban Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején, 1875-1890 A tanulmány folytatása az előző évkönyvben megjelent választástörténeti publikációnak. A dualista rendszer politikai arculatának formálásában meghatározó szerepet játszott Tisza Kálmán, aki miniszterelnöki és belügyminiszteri hatalmának teljes eszköztárát latba vetette a kormányzat számára kedvező választási eredmények érdekében. A dolgozat bemutatja a tárgyalt időszakban rendezett parlamenti választások somogyi eseménytörténetét, vizsgálja azok lefolyásának általános és helyi jellegzetességeit. A téma kidolgozásának főbb eredményei az alábbi három gondolatban foglalhatók össze: A somogyi választók többsége továbbra is az ellenzéki, vagyis a függetlenségi és a mérsékelt konzervatív pártokat támogatta. A megyei hatalmi elitben viszont nagyjából egyenlő befolyása volt a szabadelvű kormánypártnak és az ellenzéknek. A kormányzat ezért fokozottan használta fel a hatalom legitim és kevésbé törvényes eszközeit helyi pozíciójának javítása érdekében. Kiemelkedő volt e tekintetben az 1887. évi választás, mely alkalommal a korrupció, a csendőrség felhasználása és a választási csalás oly mértékű volt a kaposvári mandátumért folyó küzdelemben, hogy az ellenzék országos parlamenti botrányt robbantott ki a történtek miatt. Az 1880-as években megtartott választások idején átmenetileg megerősödött az antiszemita politikai mozgalom az ország egyes részein, így Somogyban is. Ennek alapvető oka az volt, hogy a megyében is növekvőben volt a zsidóság pénzügyi, gazdasági szerepe, és így a túlsúlyos nagybirtok által korlátozott és eladósodott kisparasztság, kispolgárság elégedetlenségét könnyen lehetett ellenük fordítani. Récsei Balázs: A kéjelgésügy és szabályozása Somogy vármegyében a dualizmus második felében A tanulmány az 1999. évi évkönyvben közölt írás folytatása. A dolgozatban figyelemmel kísérhetjük a prostitúciós kínálati piac átstrukturálódását. Ezen kívül a leánykereskedelem és a nemi betegségek korabeli megítélésébe nyerhetünk bepillantást. Olvashatunk még benne Kaposvár első prostitúciós szabályrendeletének létrejöttéről és a vármegyei kéjelgésügyi szabályrendelet felújításáról is. A szerző külön kitér a kaposvári Fő utcából kiszorított bordélyok új helyre költözésére, a Vár utcai „vigalmi negyed" kialakulására. Hivatalos statisztikai adatok segítségével képet kaphatunk Kaposvár 1915ös „szabad szerelmi életéről" - országos összehasonlításban is. A tanulmányt forrásközlésként kiegészíti Kaposvár XX. század eleji prostitúciós statútuma, valamint Schreiber Emil 1915-ös adatainak újra közlése, melyben a Magyarországon hivatalosan nyilvántartott kéjnők és bordélyok számát városonkénti bontásban kapjuk meg. Csóti Csaba: Dokumentumok a „Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara - Kaposvár" történetéből 1920-1921 (Forrásközlés) Magyarországon az 1918-19. évi forradalmak, illetve az első világháborút követő jelentős területveszteségek az államszervezet és a gazdasági élet széteséséhez vezettek. Az 1920-ban megkezdődő gazdasági reorganizáció keretében nyílt lehetőség a kereskedő és iparos társadalom legfontosabb szervezeteinek, a kereskedelmi és