Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Rezümé

iparkamaráknak az újjászervezésére is. Mivel a Dél-Dunántúl korábbi kamarai székhelye - Pécs - 1918-1921. között szerb megszállás alatt állt, így az ideiglenes kamarai székhely rangját Kaposvár nyerte el. A közölt források ennek az ideiglenes kamarának a megszervezéséről, a szervezésben jelentős szerepet vállaló korabeli kaposvári iparos- és kereskedőtársadalom elismert személyiségeiről nyújtanak információkat. E mellett bemutatják azt a „lobbyzást", amit az iparkamara végleges Kaposvárra helyezése érdekében - sikertelenül - a kaposvári vállalkozók folytattak. A forrásközlést bevezető tanulmány és értelmező jegyzetek egészítik ki. Gárdonyi Máté: 1944-45 eseményei a Zselickislaki Plébánia história domusában (Forrásközlés) A szerző forrásközlése a XX. századi történelem kutatásában elhanyagolt forrástípusra hívja fel a figyelmet. A bevezetőben röviden ismerteti a história domusok történetét, majd a Zselickislaki Plébániáét külön is. Biztos kézzel választotta ki belőle a második világháború utolsó hónapjainak legfontosabb bejegyzéseit. Ezek köztörténeti jelentőségét az adja, hogy a megyeszékhelyhez közeli plébánián íródtak. Jelenleg a front átvonulásának napjairól tudósító, hasonló részletességű beszámolóval Kaposvár vonatkozásában nem rendelkezünk, így különösen értékesek a zselickislaki plébánosnak a városkörnyéki háborús viszonyokat is leíró sorai. Paál László: Somogy megye sajtója 1945-1950 (Negyedik közlemény) A vizsgált időszakban három megyei lap jelent meg Kaposváron. Elsőként a Magyar Kommunista Párt megyei szervezete indított újságot Somogyvármegye fejrésszel 1945. január 9-én, majd az év decemberétől a kisgazdapárt adott ki lapot, Somogyi Hírlap címmel. A szociáldemokrata párt csak 1946 tavaszára tudta megteremteni a lapkiadás feltételeit. A kommunista párt és a szociáldemokrata párt egyesített lapja 1948. május l-jétől jelent meg Somogyi Hírek, majd 1949. február 22-től Somogyi Napló címmel. A lapok mindenekelőtt az adott pártok propagandacéljait szolgálták. A dolgozat - egyebek között - áttekinti a lapirányítás módszereit, az ideológiai kérdések kezelését, az osztályharc, a politikai események megjelenítését, a gazdasági élet ábrázolását. Külön fejezetben foglalkozik a lapok között zajló vitákkal. Szabó Bálint: A szovjet-jugoszláv viszály következményei egy funkcionáriusi értekezlet tükrében Kaposváron, a Pártoktatók Házában 1951. február 22-én a határmenti funkcionáriusok számára értekezletet tartottak. Az akkorra már a tetőpontjához közelítő szovjet-jugoszláv viszály helyi következményei képezték a tanácskozás tárgyát. A jelen tanulmányban bemutatásra kerülő értekezlet a korabeli somogyi „antititoista" kampány elemeinek széles körét tárja elénk. Témájából és jellegéből adódóan elemzése lehetővé teszi, hogy - egyediségén túlmenően - a jugoszláv viszály somogyi következményeire vonatkozó általános következtetéseket vonjunk le belőle. A pártfórum felszíni és mögöttes működési mechanizmusainak vizsgálata túlmutat a helytörténeten. Arra is rávilágíthat, hogy a szó legszorosabb értelmében vett provincialitásban a birodalmi politika miként szűrődött le helyi szinten.