Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Vonyó Anita: Fejezetek a kaposfüredi iskola történetéből

1. táblázat Iskolaköteles tanulók létszáma Kaposflireden és a hozzá tartozó településeken 1906-ban Településrész neve Iskolatípus Fiú (fő) Leány (fő) Kaposfüred mindennapi 86 78 Kaposfüred gazdasági ismétlő 41 37 Bánkút a-puszta mindennapi 8 4 Bánkuta-puszta gazdasági ismétlő 3 3 Körtélyes-puszta mindennapi 1 2 Körtélyes-puszta gazdasági ismétlő Vasútállomás mindennapi 3 3 Vasútállomás gazdasági ismétlő 1 Összesen mindennapi 98 87 Összesen gazdasági ismétlő 45 40 Ha a fenti statisztikai eredményeket összevetjük az 188l-es számadatokkal, akkor láthatóvá válik, hogy a kaposfüredi iskolakötelesek száma 25 év alatt közel másfélszeresére emelkedett. Az oktatás a tanulói létszám ugrásszerű emelkedése következtében osztott osztályokban folyt. Míg tehát a tanulók egy csoportja az ún. hangos órán a tanító irányításával tényleges és aktív tanórai tevékenységet végzett, addig a másik csoport az ún. csendes órán önállóan hajtotta végre az óra elején kapott feladatokat. A vázolt problémákkal tarkított oktatási-nevelési munka színvonala a megyei átlag körül mozgott. A komolyabb hibákra a tanfelügyelői látogatások alkalmával derült fény. Az 1913-as ellenőrzés hiányosságok egész sorát tárta fel. A tantermek északi falai olyan mértékben nedvesek voltak, hogy az már a tanulók egészségét is komolyan veszélyeztette. A téli fűtés hatékonysága nem volt kielégítő a rosszul záródó ablakok és ajtók miatt. A hiányzó szemléltető eszközök pótlása is sürgető feladatként lett megjelölve. Égető szükség lenne a gyermeklétszám ugrásszerű emelkedése miatt a harmadik tanítói állás létrehozása. A hitközség szegénysége miatt ugyanis félő, hogy a következő tanévtől csak váltott rendszerben folyhat a tanítás.

49 A problémák orvoslása a hitközségre és az iskolaszékre várt. A megoldások azonban csupán átmeneti javulást hoztak, hiszen az iskola kívánatos fejlesztéséhez hiányoztak az anyagi feltételek. Az I. világháború igen komoly törést jelentett a megye nehézségekkel küzdő népoktatási rendszerében. A hadiállapot beállta után az iskolákban folyó nevelőmunka rendszertelenné vált. Mivel a tanítók nagy része időszakunkban férfi volt, így a hadkötelezettség és a frontszolgálat sok helyütt pedagógushiányt okozott. Kaposfüredet illetően ilyen források nem állnak rendelkezésünkre, de feltételezhetően ezt a települést sem kerülték el a vázolt negatív tendenciák.

50 49 SML KgB. 770/1915. 50 Kelemen Elemér: Adatok a népoktatás Somogy megyei történetéhez (1881-1918). In: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 11. Kaposvár, 1980, 348-349. p.