Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)
Vonyó Anita: Fejezetek a kaposfüredi iskola történetéből
A tanéveket igen gyakran kényszerszünetek szakították meg. Ezek leggyakoribb oka a XX. század első felében a különféle járványos megbetegedések. 1918-ban például spanyolnátha miatt kellett felfüggeszteni a tanítást Kaposfüred elemi népiskolájában. 51 Egy 1919-es tanfelügyelői jelentés szerint azok a hiányosságok, melyekre a korábbi évek ellenőrzései során felhívták a kaposfüredi illetékesek figyelmét, nagyrészt pótolva, illetve javítva lettek. E dokumentumban találkozhatunk először azzal az örvendetes ténnyel, miszerint az iskolalátogatásokat illető hanyagságok megszűntek, a mulasztások aránya rendkívül üacsony, hiszen csupán egyetlen tanköteles gyermek nem teljesítette ez irányú kötelezettségét. Az anyagi eszközök hiánya miatt fennálló gondok azonban továbbra is megoldatlanok maradtak. Legnagyobb problémát az iskolaadóval kapcsolatos elmaradások okozták. 52 A felmérés többek között pontos leírást közöl az iskola aktuális állapotáról. A régi iskola épülete ósdi és alacsony, de az újabbé sem éppen célszerű az oktatás igényeit szem előtt tartva. A tantermek megvilágítása nem megfelelő. A leírás tanúsága szerint a tanítói lakás is kicsi és korszerűtlen. A tantermek bútorzata régi, festetlen. A kötelező szemléltető eszközök közül hiányzik Európa térképe, valamint az iskola igen komoly fogyatékossága, hogy nem rendelkezik könyvtárral. A rendtartási naplók pontatlanul lettek vezetve. Az iskola árnyékszékei piszkosak, takarítatlanok. A mindennapi iskolába beiratkozott tanulók száma 189. 53 A korábbi év kedvező iskolalátogatási tendenciái után 1920-ban ismét azok elmaradása került előtérbe. A toponári körjegyző kilátásba helyezi, hogy az iskolából távolmaradó gyermekek szülei szigorú büntetésekre számíthatnak. A probléma legsúlyosabban az ismétlő iskolások körében jelentkezett, akik szinte teljes mértékben hanyagolják az oktatást. 54 1921 telén a kaposfüredi római katolikus elemi iskola teljesen tűzifa nélkül maradt, mert a hitközség nem gondoskodott róla időben. Fűtés hiányában az iskolai oktatás sem folytatódhatott, így a határozat indoklása szerint „...az iskolának a fa hiány miatt esetleg szükségessé váló, nemzeti kultúra mérhetetlen veszéllyel járó és éppen ezért minden eszközzel megakadályozandó bezáratását vonhatná maga után. " A főszolgabírói hivatal közbenjárása megakadályozta az iskola téli időszakra történő bezáratását azzal, hogy elrendelte a tűzifa haladéktalan biztosítását. 55 Az 1925-ös közigazgatási felmérés Kaposfüred közoktatási helyzetét a következőképpen írja le: a községben római katolikus elemi népiskola működik, két tanteremmel és két tanítóval, más jellegű oktatási intézmény nincs (óvoda, középiskola, szakiskola), az iskola ügyeivel az iskolaszék foglalkozik. 56 Kaposfüred második nagy tanító egyéniségét 1927-ben veszítette el, amikor meghalt Pleheisz Sándor, aki 27 évig tanított a faluban és annak igazi népművelője volt. 57 A megüresedett állásra Németh József mesztegnyői kántortanító került, akit egyhangúlag választott meg az iskolaszék. 51 SML Alispáni iratok 29889/1918. 52 SML KgB. 781/1920. 53 Uo. 54 SML Alispáni iratok 31042/1921. 55 SML Kaposvári járás főszolgabírájának iratai 1156/1922. 56 SML Közigazgatási tájékoztató lapok, Kaposfüred 1925. 57 Eltemették Kaposfüred falu tanítóját. Uj-Somogy, 1927. május 31. 3. p.
