Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Vonyó Anita: Fejezetek a kaposfüredi iskola történetéből

anyagi juttatások 30-ról 40 forintra emelését. A falu lelkipásztora szerint a tanító csak abban az esetben fog igazán minőségi munkát végezni, ha anyagi megbecsültsége növekedni fog.

43 1904-ben nyugdíjba vonult a község egyik meghatározó tanító egyénisége, Szabó József, akinek az iskola ügyéért történő harcairól a korábbiakban már sok említés történt. Kaposfüred község, a részére megállapított nyugdíjhányad kiszolgáltatását magára vállalta a fenntartó rómci katolikus hitközségtől.

44 A megüresedett tanítói helyre a Veszprémi Hírlapban kiírt pályázaton Pleheisz Sándor nyerte el az állást, mellyel együtt megkapta a 3 szobás tanítólakást is. Az iskola fenntartása a helyi római katolikus hitközség számára egyre nagyobb terhet jelentett, ezért a probléma orvoslására a képviselőtestület 1905-ban a következő határozatot hozta. Az elemi népiskola számára 1906. január l-jétől évi 1600 korona segélyt biztosít, melyet a község felvesz állandó költségvetési kiadásai közé, és az iskolaszéknek azt évről-évre folyósítja. Ezen összegnél többet azonban semmilyen jogcím alatt nem követelhet az iskola és fenntartója. A későbbiekben mutatkozó anyagi jellegű hiányosságokat a római katolikus hitközség kötelessége lesz fedezni.

45 A hitközség vagyona meglehetősen csekély volt azonban ahhoz, hogy az előbbi feltételeknek meg tudjon felelni. Mindezt alátámasztja az a szegénységi bizonyítvány is, melyből kiderül a kaposfüredi római katolikus közösség vagyontalansága. A helyzet olyannyira súlyosnak bizonyult, hogy a tanítónak járó különféle - alacsonyabb összegben meghatározott - pótlékokat sem tudták időben folyósítani. Azzal a kérelemmel fordultak a Vallás- és Közoktatásügyi miniszterhez, miszerint utaljon át részükre évi 200 koronát, az elmaradt járandóságok kifizetése céljából.

46 Az Eötvös-féle közoktatási törvény óta az elemi népiskolából kikerült gyerekek 12-15 éves koruk között ismétlő iskolába voltak kötelesek járni. Kaposfüred képviselőtestülete 1906-ban határozott arról, hogy az oktatás ezen intézményét gazdasági ismétlő iskolává alakítja át. Véleményük szerint így jobban felkészíthetők a tanulók a mezőgazdasági tevékenységekre, melyeket az iskola elvégzése után hasznosítani tudnak mindennapi életükben.

47 A gazdasági ismétlő iskolában nem folyt mindennap oktatás: télen hetente 5, nyáron 2 óra volt a kötelező tanítási idő. Egy 1906-ból fennmaradt kimutatásból fény derül az iskolaköteles tanulók számának megoszlására az iskolatípusokat, a nemeket és a Kaposfüredhez tartozó településeket illetően. A 185 mindennapi iskolába (6-12 éves), illetve a 85 gazdasági ismétlőbe (12-15 éves) járó gyermek a következőképp oszlik meg:

48 43 SML Somogy vármegye számvevőjének iratai. Községbírói számadások, Kaposfüred 1898. 44 SML Alispáni iratok 3543/1905. 45 SML Alispáni iratok 1783/1906. 46 SML KgB. 2529/1927. 47 SML Alispáni iratok 13584/1906. 48 SML KgB. 2529/1927.