Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Vonyó Anita: Fejezetek a kaposfüredi iskola történetéből

erkölcstan, olvasás, írás, nyelvtan, számolás, természetrajz, gyakorlati oktatás a mezőgazdaság köréből, állampolgári ismeretek, ének és testgyakorlás. Falvakban a tanévnek legalább 8 hónapig kell tartania. A törvény kiterjeszti ellenőrző szerepét a felekezeti oktatásra is. Rendelkezik az iskolaszékek felállításáról. Ennek a 9 tagú testületnek - melyben helyet kapott a helybéli lelkész, a tanító és a lakosság képviselői - legfontosabb feladata az iskola működésének felügyelete.

27 Somogy megye bizottmányi nagygyűlése 1869. február l-jén vette tudomásul a népoktatási törvény előírásait és rendelte el annak végrehajtását. Az 1870-es év döntő jelentőségű változást hozott a kaposfüredi iskola életében, ugyanis az addig római katolikus felekezeti népiskola községivé alakult át. Nem a kaposfüredi volt az egyetlen iskola, amely megyénkben átment ezen a változáson. A felekezeti iskolák községivé való átalakítása mögött két domináns tényező húzódott: 1. A tanítók egy része igyekezett kiszabadulni az egyház fennhatósága alól, nagyobb módszertani szabadságot és anyagi jólétet remélve ettől a lépéstől. 1873-74re azonban bebizonyosodott, hogy a községi iskolák egzisztenciális helyzete alatta marad a felekezetieknek, így a visszaalakítás iránti igény az 1870-es évek közepétől egyre erősebb lett. 2. Elsősorban olyan helyeken nyilvánították a felekezeti iskolát községivé, ahol az egyházközség nem volt képes saját erejéből iskoláját az 1868. évi 38. tc. kívánalmai szerint megszervezni, ezáltal államsegélyre szorult. Érdekes módon később ugyanezen okra hivatkozva, vagyis a központi támogatások hiánya miatt alakították vissza a községi iskolákat felekezeti jellegűvé.

28 A Kaposfüredi Iskolaszék 1874. február 21-én tartott ülésén az iskola jellegének kérdése állt a tanácskozás középpontjában. Érvelésük szerint a község egészének akarata szerint az iskola felekezeti jellegét vissza kell állítani. Indoklásképpen számtalan érvet sorakoztatnak fel a képviselők, de az egyik legfontosabb az, hogy a község lakossága tisztán katolikus vallású, így nincs létjogosultsága a községi iskolának.

29 1873-ban a lakosság szinte minden külső anyagi segítség nélkül építette újjá iskoláját, valamint a tanítói lakást. A község elöljárósága többször fordult Somogy megye alispánjához azzal a kéréssel, hogy utaljon ki számukra 1500 forint kölcsönt, melyet a falu évente törlesztene, illetve jelzálogul felajánlották a község egy telkét. A kért összeget teljes egészében nem kapta meg Kaposfüred, így a beruházás jelentős részét önerőből kellett fedezni. Mindez arra ösztönözte a falu lakosságát, hogy beleszólást kérjenek az iskola ügyeibe.

30 Az a földterület, melyen az iskola épülete állt, a katolikus egyház tulajdonát képezte ugyanúgy, mint a kántortanító jövedelmeit képező telkek, ezért a községi jelleg fenntartásának minden körülmény ellentmondott. Az iskolaszéki ülés jegyzőkönyvét a falu vezetése elküldte Kovács-Sebestény Gyulának, Somogy megye királyi tanfelügyelőjének, ám a változásra egészen 1880-ig várni kellett.

31 27 Magyar Törvénytár. 1836-1868. évi törvényczikkek. Bp., Franklin Társulat, 1896, 449-469. p. 28 Kelemen Elemér: A népoktatás Somogyban a kiegyezést megelőző' években. In: Somogy megye múltjából, levéltári évkönyv 4. Kaposvár, 1973, 217-222. p. 29 SML KgB. 567/1880. 30 SML Alispáni iratok 222/1874. 31 SML KgB. 567/1880.