Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Vonyó Anita: Fejezetek a kaposfüredi iskola történetéből

1880 első felében a község 8 lakosa kérvényt nyújtott be a falu vezetéséhez, hogy ismételten kerüljön megtárgyalásra az iskola ügye. A képviselőtestület napirendre tűzte kérdést és a változtatás mellett tette le voksát. Mint azt a jegyzőkönyvben olvashatjuk, a falu vezetése szerint 1874 óta az iskola elhagyatott állapotban van, amire a tanfelügyelői látogatások is számtalanszor utaltak. Abban a reményben kívánják az átalakítást megtenni, hogy az iskola a plébános felügyelete alá rendelése esetén nagyobb figyelem fog fordítódni rá.

32 A vita kapcsán a falu akkori tanítója, Szabó József levelet intézett Somogy megye alispánjához, melyben az oktatás színvonalának esését igyekszik megindokolni kissé más megközelítésben, mint amiről az iméntiekben szó esett. Az iskolalátogatásra való hajlam hiányát említi meg a bajok fő okaként. Az Eötvös-féle oktatási törvény különféle büntetéseket ír elő azon szülők számára, akik nem járatják rendszeresen gyermekeiket iskolába, de Kaposfüreden mindezekből semmi sem valósult meg. Ilyen körülmények között - írja a tanító -, a nevelési ügy inkább hanyatlott, mintsem a kor kívánalmainak igyekezne megfelelni. Az iskolában tapasztalható bajok okát nem annak jellegében, illetve a tanító személyében kell keresni, hanem a község lakosságának hozzáállásában. Kifejti, hogy a tanulói létszám emelkedése indokolttá tenné egy segédtanító alkalmazását, de erre esély sincs, hiszen a falu az ő járandóságát sem tudja megfelelőképpen biztosítani.

33 A kaposfürediek kérelme 1880 tavaszán a megye illetékes hatósága, a Közigazgatási Bizottság elé kerül, amely a község képviselőtestületének 1880. július 7-én meghozott döntésére hivatkozva kimondja, hogy ettől az évtől kezdve Kaposfüred alapfokú oktatási intézménye ismét katolikus felekezeti népiskolaként működik.

34 A kedélyek ezzel megnyugodtak egy időre az iskolát illetően, de ne higgyük, hogy egy ilyen jellegű átalakítással a tanítás színvonala hirtelen emelkedni kezdett! Amint azt Szabó József tanító is megfogalmazta, a kérdés roppant összetett, és igen sok feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy az eredmény kézzel fogható legyen. A tanítók anyagi megbecsültsége a XIX. század második felében sem volt jobb, mint a korábbi időszakokban bármikor. A fizetések elmaradása sokszor nem az akaraton múlott, hanem egész egyszerűen a községek gyenge financiális helyzetén. 1879ben a kaposfüredi tanító arról tesz panaszt, hogy az őt megillető javak egy részét nem kapta meg: adósa a község 50 forint közmunka-váltsággal, azzal a 30 forinttal, amit a tanítói lakáshoz tartozó istálló megnagyobbítása idején előlegezett meg Kaposfürednek, de a téli időszakra szükséges famennyiséget sem szállították még ki neki.

35 Az iskolai mulasztások okán 1880-ban komoly konfliktus alakult ki a tanító, Szabó József és a községi bíró, Vörös Antal között. A falu pedagógusa havonként leadta a mulasztók névsorát a bírónak, aki semmiféle intézkedést nem volt hajlandó foganatosítani a szülőkkel szemben. E lépésével tulajdonképpen lehetetlenné tette az oktatást. A tanító sajnálattal adja a szolgabírói hivatal tudtára, milyen alacsony a kaposfürediek szellemi műveltsége ez idő tájt. Úgy véli, hogy a szülői hanyagság foly32 Uo. 33 SML KgB. 421/1880. 34 SML KgB. 567/1880. 35 SML Kaposvári járás főszolgabírójának iratai 663/1880.