Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Vonyó Anita: Fejezetek a kaposfüredi iskola történetéből

lalkozunk, amely Kaposfüred oktatási intézményét is érintette. Az 1773-as Conscriptio ludimagistrorum szerint (Kapos)Füreden a tanító neve Deáki Miklós, akiről nem tudni, hogy mióta folytatja tevékenységét a községben. Jövedelme 42 forint volt az említett évben. Az iskola jellegét tekintve római katolikus és 15 beiratkozott tanulóval rendelkezik. Az oktatás csupán az olvasásra és az írásra terjed ki." Valószínűleg a tanító is csak e tudományokban volt jártas. 1806-ban látott napvilágot a magyar közoktatásügy átfogó rendszerét és tartalmát szabályozó állami rendelet, a II. Ratio Educationis. Kimondta, hogy az olyan egytanítós népiskolákban, mint amilyen a kaposfüredi is, a hittanon kívül olvasást, írást, valamint a falusi élet igényeihez alkalmazkodó számolást kell tanítani. Az elemi népiskolák helyzetével, azok javításával, jóval hangsúlyosabban foglalkozik elődjénél, az I. Rationál. A rendelet alapvető fontosságú tényként említi meg a falusi gyerekek iskoláztatásának fontosságát. A cél érdekében felhívja a plébánosok figyelmét, hogy a szülőket vegyék rá arra, 6-12 éves korú gyermekeiket egész évben járassák iskolába. Kimondja, hogy az elemi iskolákból már kikerült fiatalokat vasárnaponként össze kell hívni a tanulmányok átismétlése céljából, vagyis a vasárnapi iskola létrehozását rögzíti.

12 A tanügyi szabályozásban foglaltak azonban csak nagyon kevés helyen valósulnak meg, hiszen Somogy megye kis falusi közösségei sem adtak megfelelő táptalajt az elvek gyakorlati alkalmazásához. Az iskola problémáival előbb-utóbb a megye vezetésének is szembe kellett néznie. 1832-ben, mivel előremutató változások a két Ratio után sem történtek Somogyban, a megyegyűlés foglalkozott az elemi népoktatás helyzetével. „... a falukon lakozó köznépnek is elkerülhetetlenül szükséges a sorsúhoz, és állapotjához alkalmazott tanítás, szívét, lelkét képző oktatás. Ezen, az ő rendeltetését érdeklő tudományok között fő helyen áll ugyan a vallásnak és erkölcsiségnek józan esmérete, de ehez, hogy belőle a Hazának hasznos tagja váljon - meg kívántatik még az olvasás, írás egykevés számvetés, és a nemzeti nyelvnek, a hol ez nem tudatik, tanulása. "

13 Az ország műveltségi viszonyainak javítását célzó központi szándék immár tehát a megye figyelmét is határozottan felkeltette. A megye népiskoláival egyetemben Kaposfüreden is az oktatás legnagyobb problémája a XIX. század első felében a hanyag iskoláztatás maradt. A megye vezetése a legnagyobb hiányosságot e téren ott látja, hogy a szülők továbbra is szívesebben alkalmazzák gyermekeiket a mezei munkákban, de a ruházat hiánya is legalább ekkora visszatartó erőként hat. Ez utóbbi sokszor nemcsak az iskolától, de még a templom látogatásától is távol tartja a gyerekeket.

14 Az 1740-es években készült első iskolaépület állapota a XIX. század elejére nagyon leromlott. 1811 -ben a község lakossága ezért tömésföldből álló nádfedeles új iskolát épített, melyhez a nád fedőanyagon kívül mindent az Esterházy-uradalom 11 Somogy Megyei Levéltár (A továbbiakban: SML). Összeírások 116. Conscriptio ludimagistrorum 1773. 80. p. 12 Mészáros István: A magyar nevelés története 1790-1849. Bp., Tankönykiadó, 1968., 67. p. 13 SML Közgyűlési jegyzőkönyvek (A továbbiakban: Kgy. jgyk.) 1962/1832. 14 Uo.