Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Vonyó Anita: Fejezetek a kaposfüredi iskola történetéből

szolgáltatott. Az oktatás újonnan elkészült létesítményében kicsiny méretei ellenére is már külön helyiségben volt a tanterem és a tanító lakás.

15 A második ismert kaposfüredi tanítói javadalmazást is rögzítő Kurbély Györgyféle visitatio canonica 1815-ben készült. Tételei nem sokban térnek el a korábbi, 1748ból származótól, holott a kettő között eltelt csaknem 70 év! A kaposfüredi iskolamester eszerint minden házaspártól kap évente 0,5 pozsonyi mérő gabonát, az igás gazdáktól gyermekenként 1 kocsi fát az uradalmi erdőkből. A temetésekért és hirdető cédulák megírásáért 7 krajcár jövedelemben részesül. Az iskolába járó gyermekek után 1 forint illeti meg. A jegyzői tevékenységért 10 mérő gabona, 8 forint és 10 font faggyú jár. Az uradalomtól kapott fél telekből egy holdat őszi, egyet pedig őszi gabonával kell bevetniük a híveknek. Énekes misékért 15, gyászmisékért 24 krajcár illeti meg. A vihart jelző harangozás díja l-l kéve őszi és tavaszi búza. Mindezek pénzben kifejezett értéke Összesen 126 forint és 37 krajcár.

16 1833-ban ezt a szerződést ismételten megújítják azzal a különbséggel, hogy a korábban járó 10 pozsonyi mérő gabona mennyisége lecsökken 8-ra, viszont a tanítónak járó rét megművelése a község lakóinak feladata lesz.

17 A falusi tanítók ehhez hasonló alacsony mértékű anyagi megbecsülése a megye vezetésének figyelmét is felkeltette. 1832-ben ezért azt a határozatot hozták, hogy a községi elöljáróknak kötelességük rendszeresen ellenőrizni a tanítói járandóságok szabályszerű folyósítását, melynek elmaradása törvényes szankciókat von maga után. Nyomatékosan felhívják a figyelmet arra, hogy „szükséggel küszködő" tanító a feladatát nem tudja megfelelően ellátni.

18 1845-ben került napvilágra a magyar neveléstörténet egyik kimagasló alkotása, Magyarország elemi tanodáinak szabályai címmel. A rendelkezés ismételten kimondja a már a II. Ratioban is megfogalmazott tankötelezettséget a 6-12 éves korosztály körében. Megfogalmazásra kerül az is, hogy amennyiben a gyermek iskoláztatása elmarad, abban az esetben a családot pénzbüntetés terheli. Az oktatás első fokozatának tananyagát a következőképpen részletezi: „Olvasás elemei, azaz betűismertetés, egybefoglalás, szóejtés magyar és anyanyelven, hol amaz nem anyai. A falusi tanodákban egyedül anyanyelven. írás elemei, vagyis betűképzés és szóbafoglalás. A számtan első elemei. A hittan külön órákban kerül oktatásra." A falusi elemi népiskolákban mindenütt azonos tartalmú tankönyv használatát tartja kívánatosnak.

19 Az 1800-as évek közepére az állam és az egyház is mind több figyelmet fordít tehát az oktatás alapfokú színterei, az elemi népiskolák felé. A Veszprémi Egyházmegyében is számos iskolalátogatási körút veszi kezdetét, melyek során felmérik az egyes iskolák állapotát. Zichy Domonkos gróf, veszprémi püspök 1845-1846 között több ízben is igyekszik felméretni a hatáskörébe tartozó katolikus népiskolákat. Azok a problémák, melyekre egyház- és iskolalátogatásai során felhívja a figyelmet nem új keletűek. Ugyanazok az alapfokú iskolarendszer hiányosságai, mint az előző korsza15 Hoss 184. p. 16 SML Somogy Vármegye Közigazgatási Bizottság (A továbbiakban: KgB.) iratai 587/1921. 17 Hoss 186. p. 18 SML Kgy. jgyk. 1962/1832. 19 Mészáros István: Az első hazai állami népoktatás-reform (1845). Századok, 1980/2. 229-259. p.