Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szabó Bálint: A szovjet-jugoszláv viszály következményei egy funkcionáriusi értekezlet tükrében

soknak nem Jugoszlávia közelsége volt az egyedüli oka. A baráti Szovjetunióval közös határszakaszon is sor került hasonló intézkedésekre. Dolgozatunkban fentebb - a jugoszláv határőrség állományának lecserélésével kapcsolatban - már foglalkoztunk a „béketáboron" belüli határok ellenőrzésének megszigorításával. Az előbbi idézet alapján látható, hogy a szigorítások - a déli határvidéken kívül - másutt is széleskörű intézkedéseket vontak maguk után. A gyékényesi vasutasok megrendszabályozására a titoista fenyegetés természetesen jó ürügyet szolgáltatott, de akkor is sor kerülhetett volna rá, ha Jugoszlávia baráti ország marad. Mint már megállapítottuk, a különbözőn hivatalos testületek közötti feszültség a korszakban nem korlátozódott egyedi esetekre. A gyékényesi vasutasok kiemelt kezelésének oka nem a határőrökkel való rossz viszony lehetett. Egyszerűen csak ürügyre volt szükség a tisztogatások megkezdéséhez. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a vasutasokat befeketítő hozzászólásokat a megyei pártbizottság előre megrendelte. Hasonló megfontolások alapján ugyanez feltételezhető a többi hozzászólásról is. A kérdés csak az, hogy - a megadott szempontok mellett - mekkora önállóságot kaptak a felszólalók mondandójuk megfogalmazásában. Némi önállóság - éppen a hozzászólások ellentmondásos volta, a gyakori elszólások alapján - feltételezhető. Úgy véljük, az értekezlet résztvevőinek előre megadott témában, előre megadott séma és előregyártott végkövetkeztetés alapján saját maguknak kellett megfogalmazniuk mondandójukat. Ács értekezleti zárszava - a beszámolóból származó gondolatokon és a hozzászólások reakcióin kívül - fenyegetéseket is tartalmazott. A fenyegetőzés motivációs célt szolgált. Általa kívánta a megyei párbizottság hatékonyabb munkára serkenteni a határmenti funkcionáriusokat. A jövőbeni tisztogatások kapcsán pl. a következőket szögezte le a megyei első titkár: „ Utasítani fogjuk az összes megyei szerveket, állami gazdaságok, gépállomások alközpontjait, hogy vizsgálják felül, hogy kik azok az emberek, akik a vállalat kötelékében dolgoznak. Ha lefogunk buktatni embereket, nemcsak az az egy ember lesz letartóztatva, hanem a J[árási]. Bfizottság]. titkára is felelősségre lesz vonva, valamint a vállalat megyei vezetője is. "

m A szigor indoklása sem maradt el: „Nem akarok fenyegetőzni, de így a nevelési korszak nem jár le, de ezen túl kell már lépni. A M[egyei]. B[izottság]. már régóta működik, mi mindig csak behívtunk valakit, beszélgettünk vele, mert tudtuk, hogy ebben a megyében éveken keresztül olyan vezetés volt, amely az embereket fegyelmezetlenségre nevelte. De már hónapok óta látjuk, hogy értekezleteket tartunk, és ha 1-2 hónap múlva megvizsgáljuk a Csurgói vagy a Barcsi járás munkáját, azt tapasztaljuk, hogy nem tették meg a szükséges intézkedéseket. Velük szemben másféle intézkedéseket fogunk foganatosítani."^ A koncepciós eljárások ismeretében mindez azt jelenti, hogy ha az illetékesek nem produkálnak kellő számú ügyet, az ő felelősségre vonásuk révén érendő el a megfelelő szám. Ügyet produkálni - önmagában véve - nem volt nehéz, mivel a korabeli szempontok alapján viszonylag könnyű volt ellenséget találni. A megfenyegetett funkcionáriusok helyzete mégsem mondható egyszerűnek. Az ellenség fogalmának tág értelmezhetősége miatt ugyanis a felsőbb ellenőrzés gyakorlatilag bárkit kártékony elem134 Uo. 135 Uo.