Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szabó Bálint: A szovjet-jugoszláv viszály következményei egy funkcionáriusi értekezlet tükrében

volt a Barcsi járásban, s felfedte a Járási Pártbizottság munkájában lévő hiányosságokat. Mi kiértékeltük, és már megkezdtük az alapszervezetekben a tisztogatásokat. Most leváltottuk a péterhidai alapszervezet titkárát és a bolhái pártszervezet titkárát, aki a múltban termény felvásárló volt. Leváltottuk a komiósdi tszcs üzemi pártszervezetének titkárát, mert nem élt a pártszervezet szervezeti életet... Somogyarácsból leváltottuk a párttitkárt és most egy becsületes parasztembert állítottunk helyébe. A drávatamási párttitkárt is leváltottuk, s azóta 24 dolgozó paraszt megalakította a tszcs-ot. A párttagság 80%-a belépett a tszcs-be."

ni Látható tehát, hogy a megyei pártbizottság járási szinten is előkészítette az értekezletet. Az Ács által - a bevezető előadásban - megbírált káderek közül több már a bírálat elhangzásának idején nem volt funkciójában. Az intézkedés azonban csak látszólag tűnhet gyorsnak. Beszámolójának megfelelő helyén ugyanis Ács utalt rá, hogy a „Barcsi járásban a Járási Pártbizottság helyettes titkára nagyon helyesen látja, hogy egy sor pártszervezet titkára nem való a tisztségébe." Azt is megállapította, hogy „a meglátás helyes, az intézkedés azonban késedelmes."

114 Az értekezlet előkészítése tehát úgy történhetett, hogy Ács Barcson előzetes egyeztetést folytatott a leváltandó párttitkárokról, jóváhagyta a tervezett személycseréket, majd az így kapott feketelistát ismertette kellő indoklás kíséretében - az értekezleten. A „kiértékelés" hangoztatása csak a kézi vezérlés elfedésére szolgált. A leváltott párttitkárok ügye kapcsán az is világossá válik, hogy érdemi döntések már a funkcionáriusi értekezlet előtt is születtek, és e fórumon csak utólagos megvitatásukra, illetve indoklásukra került sor. A döntési folyamatokat, és azok időbeli lefutását, hogy megtörténtek-e már, vagy még előkészítés előtt állnak-e, jótékony homályban hagyták. Arra azonban már nem fordítottak gondot, hogy elszólásokkal le ne leplezzék a felszín mesterkéltségét. Az ügyviteli formák puszta léte fontosabb volt az értekezlet szervezői számára, mint a látszat hihetősége. Az volt a valóság, amit annak deklaráltak. A barcsi Virovecz egy pártbizottsági leleplezésről is beszámolt az értekezleten: „...a Járási Pártbizottság egyik politikai munkatársa az UDB-val volt kapcsolatban. Ezt mi egy hónapig tudtuk. Erre úgy jöttünk rá, hogy rossz munkát végzett. A Járási Pártbizottság határozatait nem hajtotta végre. Mikor az alapszervezetekhez kiment, nem segített nekik, hanem ott gyenge magyarázattal otthagyta őket. A munkához való viszonya rossz volt. Mikor megnéztük a kérdést, láttuk, hogy az ellenség keze van a dologban, s Titoékkal van kapcsolatban. Én kérem a Megyei Pártbizottság segítségét G. elvtárs kizárására a Pártból. ""

5 Arról azonban már nem esett szó, hogy a pártmunka szabotálásán kívül G. mivel mozdította elő a titoizmus ügyét. Virovecz a kapcsolat bizonyítékait sem osztotta meg a hallgatósággal. Virovecz Józsefről más forrás alapján kideríthető, hogy a funkcionáriusi értekezlet idején a Barcsi Járási Pártbizottság helyettes titkára volt.

116 Ebben a minőségé113 Uo. 236. p. 114 Uo. 217. p. 115 Uo. 236. p. 116 Az MDP Barcsi JB iratai alapján. Pl. SML. XXVII. 552. f. I./4. ó'e. 73. p. és SML. XXVII. 552. f. I./ 5. ó'e. 33. p. A két dokumentum keletkezési idó'pontjai közrefogták 1951. február 22-ét. Mindkettőn Virovecz József aláírása szerepel járási titkári minőségben.