Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szabó Bálint: A szovjet-jugoszláv viszály következményei egy funkcionáriusi értekezlet tükrében

kimaradtak. Egybe kell őket hívni, egyénileg is kell velük foglalkozni, és gyors intézke­désekkel visszavenni őket a Pártba. Számtalan becsületes, politikailag fejlett, képzett kommunistát nyerünk ezen keresztül, 45-46-os párttagokat, akiket el lehet majd külde­ni pártiskolára és be lehet majd állítani vezető tisztségekbe... Természetesen a tanács, az üzemi, a fegyveres erők pártszervezeteivel is foglalkozzanak a járási pártbizottság­ok. Eddig nem ez volt a veszély, de azért felhívjuk a figyelmet, hogy a túlzások károsak. Csak azért, mert valaki kispolgári származású, vagy csak azért, mert alkalmazott, mechanikusan kizárni a Pártból nem szabad. Lehetnek, sőt vannak is az alkalmazottak között, vagy kispolgári származásúak között párthű, harcias, értelmes, becsületes elv­társak. Ezeknek a kizárása ártana a Pártnak, így a Párt is veszítene. A mostani intéz­kedéseknek az éle nem ezek ellen irányul, akik meglehetősen kisebbségben vannak. A többségben lévő fasiszták, hétpróbás gazemberek, kémgyanúsak ellen irányulnak az intézkedések, akik a Pártnak nem hívei, hanem ellenségei. " 24 A tettetetten mérséklő utóbbi mondatok ténylegesen azt fejezik ki, a nevezett elemek döntő többségével le kell számolni. Annak eldöntése pedig, hogy ki tartozik a hasznos kisebbséghez, a párt monopóliuma. Ez még csak fokozhatta a bizonytalanság érzését. Az első fejezet végén Ács felvetette az apparátus biztonságának problémáját is. Az ellenőrzések szerinte nagy hibákat tártak fel. Ezért felhívta a járási titkárok figyel­mét arra, hogy a fiatal pártmunkásokat gyakorlati ellenőrzéssel neveljék. Zárásként pedig a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (a továbbiakban DISZ) került szóba, mint új erők forrása. A fejezet - annak ellenére, hogy maga is egy tematikus pont volt - több pontot, és azok alpontjait is tartalmazta. Az orosz Matrjoska baba egymásba rakható figurái jutnak róla eszünkbe. 2. Az ellenséggel szembeni harc helyzete A második fejezet címe: „Az ellenséggel szembeni harc helyzete". A kérdés határvidéki jelentősége és aktualitása a következő képpen került bemutatásra: „Kü­lönlegesjelentősége van a határmenti járásoknak ebben a kérdésben. Ha itt az ellen­ségre ütünk, akkor Tito befolyását gyengítjük. Meg kell vallani, hogy az ellenséggel szembeni fellépés a határmenti járásokban gyenge. " 25 Az előadó azt is leszögezte, hogy a harcot a járási pártbizottságoknak kell vezetniük, és ennek valamennyi társa­dalmi és gazdasági szervezetre ki kell terjednie. Az egyes területek vezetői pedig mun­katársaikért is felelnek saját munkájukon túl. Az elkövethető hibákat Ács a Barcsi járás példáján mutatta be. Előadásában a járás „állatorvosi lóként" szolgált: „A barcsi DISZ járási titkára nyugatra akart szökni, emiatt fél évet ült. A DISZ-ben társaival Amerika Hangját hallgatta. Támadja a helyi alapszervezetet. A járásban a DISZ fiata­lok nem szeretik, gyűlölik. A DISZ-szervezetek nem fejlődnek. Egyik-másik DlSZ-szer­vezet játékokat és bált rendez, de a politikai munka a DISZ-ben nem folyik... Az állami gazdaság vezetői egyszerűen bűnözők voltak, akik közül majdnem egy tucatot kellett letartóztatni. " 26 A helyzetet súlyosbította, hogy a járási pártbizottság és a helyi pártbi­24 Uo. 219-220. p. 25 Uo. 221. p. 26 Uo.

Next

/
Thumbnails
Contents