Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Récsei Balázs: A kéjelgésügy és szabályozása Somogy vármegyében a dualizmus második felében

dés problémájával kormányzati szinten fognak foglalkozni. „A mi a konkrét esetet illeti, mihelyt az esetről tudomást szereztem, azonnal kiadtam a rendeletet, hogy a legszigorúbb vizsgálatot indítsák meg... "

63 Erről értesülve Maár Gyula, a somogyi alispán azonnal adatokat kért az ügyben a főszolgabíráktól és Kaposvár polgármesterétől. A csoportos leánygyűjtést - ha egyáltalán megtörtént - nem sikerült adatokkal alátámasztaniuk a főszolgabíráknak. Mindegyikük, és a megyeszékhely polgármestere is cáfolta, hogy területükről nőket toboroztak volna külföldre.

64 Az ügynek folyománya lett, hogy a belügyminiszter hamarosan körrendeletben érdeklődött valamennyi törvényhatóságtól: - Milyen tapasztalataik vannak a leány kereskedés, mint üldözendő tevékenység tekintetében? - Melyek voltak a nevezetesebb esetek? - Mi az akadálya, nehézsége a felderítésüknek? - Milyen hatósági intézkedést látnak célravezetőnek? A továbbított körrendeletet Somogyban csak a Csurgói járás főszogabírája válaszolta meg érdemben. Sárközy György szerint járásában a családok az egy- és kétgyermek rendszer miatt a leányokat „körükből ki nem engedik", így leánykereskedés nem fordul elő. Ha nem is járása területéről, de közeléből tudomása van arról, hogy „ 14 és 20 évek közötti leányoknak, hogy azok szüleik, illetve gyámjaik nélkül külföldi útlevélért folyamodnak, s bár én az útlevél ajánlati táblázat megfelelő rovatában soha nem véleményeztem az útlevél kiadását, sőt azt elleneztem, mégis a legközelebbi időben is egy ily leány nyert külföldi útlevelet... "

65 Tehát a hivatal sem mindenható és könnyű kijátszani a rendelkezéseket. A külföldre irányuló leánykereskedelem problémájának súlyosságát mutatja, hogy a XX. század elején Magyarországon is sorra születtek a meggátlására hivatott legfelsőbb jogszabályok. A határrendőrség létrehozásáról szóló 1903. évi VIII. tc. indoklásában is szerepel, hogy „fontos feladat vár a határrendőrségre a déli széleken nagyban űzött nőcsempészet megakadályozásában ". A következő években bebizonyosodott, hogy a jogszabályalkotók - még ha késlekedve is -, de jól mérték fel a helyzetet. „Ez az aljas lélekkufárság, daczára az ismételve tett intézkedéseknek, eddig nagyrészt a határszéli rendőri szolgálat elégtelensége miatt nem volt meggátolható, miért is e rendőri szolgálat szervezése folytán ezen a téren is lényeges javulás várható. "

66 A tovább virágzó leánykereskedelem hatóságok előtt ismertté vált esetei a határrendőrség jóvoltából növekedtek. Ebből a jól jövedelmező üzletágból élőknek a visszaszorítását tűzte ki részben céljául a büntető törvénykönyv 1908. évi kiegészítése. A kerítést vétségként és bűntettként is meghatározó jogszabály két, illetve három évig terjedhető fogházzal, valamint két-, illetve négyezer koronáig is terjedő pénzbün63 Az 1901. évi október hó 24-ére hirdetett Országgyűlés Képviselőházának Naplója. Nyolcadik kötet. Bp., 1902, 451-453. p. 64 SML alispáni i. 2122/1901. 65 Uo. 66 Magyar törvénytár 1903. 89-94. p. Az 1903. évi VIII. tc. a határrendőrségről. Köszönöm Csóti Csabának, hogy felhívta a figyelmemet erre a jogszabályra.