Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szántó László: Képviselő-választások Somogyban Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején, 1875-1890

helyzetéről értekezett, amely - szerinte - a következő okok miatt alakult ki: a vezető szerepet betöltő arisztokrácia szellemisége uralja a közéletet, ezért a hozzá idomuló birtokos réteg nem igazán szorgos a gazdálkodásban, nem is kapott ehhez elég segítséget a kormányzattól, de nem is igyekszik korszerű műveltséget szerezni, ezért intelligenciában és a gazdálkodásban is alulmarad a nem magyar, zsidó réteggel szemben. Ez a magyarázata az antiszemitizmus terjedésének. A cikk szerzője szerint a megoldás: „erős, művelt s nemzeties középosztály" megteremtése. Az újság irányzatának és stílusának - ekkoriban felerősödő - sajátos ellentmondásosságát frappánsan fejezte ki az egyik kortárs, amikor így fogalmazott: „A lap iránya 67-es volt és stylje 48-as ízű deklamációként hatott, < szűr és kabát> ellenében. "

49 A kormányzat nagyon korán megkezdte a felkészülést a választásokra, tekintettel arra is, hogy ezúttal már 5 éves ciklusra választották meg az országgyűlés képviselőházát. A miniszterelnök titkára arról tájékoztatta az új somogyi főispánt 1887. január 2-án, hogy a Somogy szerkesztője a szokásos évi 600 Ft-os támogatás helyett 800 Ft apanázst kért a kormánytól, mely kérelmet Tisza Kálmán méltányolt a közelgő választásokra hivatkozva. Roboz István a támogatás első részletének felvétele alkalmával kötelezettséget vállalt arra, hogy fokozottan támogatja a Szabadelvű Pártot a választások idején.

50 A belügyminiszteri teendők ellátásával nemrég megbízott báró Orczy Béla, a király személye körüli miniszter bizalmas leiratban kért részletes jelentést a főispántól a választási mozgalmakról és esélyekről 1887 februárjában. A főispán azonnali válaszlevélben fogalmazta meg magánvéleményét, amely tükrözi azt a helyzetértékelést - kormánypárti megközelítésben -, amelyet vázoltunk a fentiekben. A jelentésben arról olvashatunk, hogy Somogyban ziláltak a politikai viszonyok és igen erős a szélsőbal és az antiszemiták befolyása, a tisztviselői kar nagy része pedig nem megbízható. A Szabadelvű Pártról úgy vélekedett a főispán, hogy szinte nem is létezik a megyében, és ennek egyik okozójaként értékelte azt a tényt, hogy a vasúti gépgyár Kaposvárra telepítése, amit még Széchényi miniszter ígért meg 1884-es választási kampányában, nem valósult meg.

51 Tallián Béla helyzetjelentést kért a főszolgabíróktól,

52 sőt arra is felszólította őket, hogy folyamatosan és részletesen tájékoztassák a jelölések állásáról, bizalmasan, számjeltáviratban. Az első jelentések alapján április 5-én küldött részletes tájékoztatást a belügyminiszternek, amelyből talán azt a felvetést érdemes megemlíteni, hogy paktumot javasolt a helyi ellenzékkel, mely irányban ő már tájékozódott, bár nem sok eredménnyel. A képviselő jelölésekről szóló hivatalnoki jelentések és újságcikkek bőséges információi közül a Negyvennyolcas Függetlenségi Párt kaposvári kerületi jelölési vitái, valamint a gyűlések és a korteskedés során történt incidensek érdemelnek külö49 Fekete Gyula: Az ötven év előtti Kaposvár és fellendülésének korszaka. Kaposvár, 1929, 17. p. 50 SML. IV. 401./B. Somogy vármegye főispánjának elnöki, bizalmas iratai, 3/1887. sz. Egy másik bizalmas iratból - 20/1887 biz. sz. - arról szerezhetünk tudomást, hogy a negyedszázados szerkesztői jubileum alkalmából Tallián főispán kezdeményezésére kapott királyi tanácsosi kitüntetést Roboz. 51 Uo., 11/1887. biz. sz. 52 Az 1886: XXI. tc.-kel módosították a köztörvényhatóságokról szóló 1870: XLII. tc.-et. A járások első tisztviselőjét ismét főszolgabírónak, míg a helyetteseit szolgabírónak titulálták.