Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szántó László: Képviselő-választások Somogyban Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején, 1875-1890

nös figyelmet. A Kaposváron élő nagyatádi járási földbirtokos, Chernél Gyula korábbi antiszemita jelölt ezúttal a kaposvári kerületben kívánta elnyerni a 48-as párti jelöltséget, továbbra is antiszemita programmal. Természetesen ez a fellépés éles vitát váltott ki a kerület párthívei között. A jelölőgyűlésen végül kisebbségben maradt Körmendy Sándor református lelkésszel szemben, mely tényt a választóihoz intézett nyílt levelében is propagálta a Kaposvári Választókerületi Negyvennyolcas Függetlenségi Párti Végrehajtó Bizottsága.

53 A nyílt levél végén dagályos és nem minden mellékzönge nélküli félmondatban dicsérték a jelöltet: „...kinek erélye és lángoló hazafiúi lelkesedésétőlfelolvadnak a számító és pénzsóvár lelkek, eldobják a judási pénzt, eltakarodnak a hazafiság oltárától a kufárok. " Az Antiszemita Párt fellépése egyébként nem itt, hanem a csurgói és a marcali választókerületekben volt ismét erőteljes, s ennek kapcsán az egyik fővárosi lap arról tudósított, hogy a csurgói kerületben szinte hitfelekezeti alapon folyik a választási küzdelem.

54 A somogyi választási mozgalmakban előfordult incidensek, erőszakos tettleges akciók és a velük kapcsolatban tett hatósági intézkedések nemcsak a megyei közéletben váltottak ki heves vitát, hanem országos figyelmet is keltettek. A kaposvári kerületben történtek

55 bemutatása világosan szemlélteti, hogy milyen módon kezelte a hatalom és a függetlenségi ellenzék az ilyen eseteket. A kaposvári járási főszolgabíró június 10-én arról tájékoztatta az alispánt, hogy a járás néhány községében a függetlenségi párt emberei terrorizálják (értsd: megfélemlítik - Sz. L.) a kormánypárt híveit, ezért kérte, hogy e választópolgárok szavazásának biztonsága érdekében rendeljenek ki csendőrökből és katonákból álló karhatalmi egységeket. A főispán gyorsan kieszközölte a belügyminiszternél a kérelem jóváhagyását, ugyanis 12-én arról tájékoztathatta az alispánt, hogy a csendőrök mellé 8-8 fős katonai kíséret kirendelését kérheti a katonai parancsnokságtól Szentbalázs, Hedrahely és Toponár községekbe. Gabsovits Károly főszolgabíró néhány nap múlva már kétszer annyi katonát kért, újabb kérése nyomán a vármegye azonnal intézkedett. A függetlenségi ellenzék - természetesen - nem hagyta szó nélkül a karhatalmi egységek megelőző és egyértelműen megfélemlítő jellegű felhasználását a választási küzdelemben. A kaposvári szervezet vezetősége mind az alispánhoz, mind pedig a főispánhoz intézett beadványában tiltakozott nemcsak a katonaság ily módon való igénybe vétele, hanem olyan tervezett intézkedések miatt is, melyek szerint csak azokat engednék be a városba, akik szavazójeggyel rendelkeznek. Az ellenzék véleménye szerint ezek az intézkedések sértették a törvényességet és korlátozták az alkotmányos szabadságjogokat. A főispánnak címzett levélben sajnálatukat fejezték ki az egyik községben történtek miatt, de eltúlzottnak minősítették a főszolgabíró által foganatosított letartóztatásokat és az általa kért 53 Egyetértés, 1887. máj. 26. 54 Pesti Hírlap, 1887. jún. 2. Az egyes választókerületekben lezajlott incidensekró'l tudósítanak a már hivatkozott 11/1887. biz. sz. aktában fellelhető járási főszolgabírói jelentések s további adatokat tartalmaznak a főispán 91. és 209/1887. sz. általános iratai. 55 A Kaposvári kerületben történt incidensekről, a hatósági intézkedésekről, valamint a kialakult vitáról a következő forrásokból tájékozódhatunk: a 2714/1884. sz. alispáni irathoz csatolt 1887. évi iratok, a főispáni 219. 223/1887. sz. ált. iratok; Egyetértés, 1887. jún. 12., 15, Pesti Hírlap, jún. 19.