Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)
Kaposi Zoltán: A magyarországi nagybirtokrendszer változásai (1700-1945)
ezen az úton, csak néhány példát hadd említsünk meg erre a folyamatra. Festetics Miklós és testvére, László jókora adósságot örököltek, ám személyes életvitelükkel ezt még jócskán meg is toldották az 1820-as években, így 1828-ra az adósságuk elérte az 500 000 forintot, amit már semmilyen módon nem tudtak kiegyenlíteni, így 1832ben el kellett adniuk egyik birtokrészüket, mintegy 6000 holdat, amivel megszabadultak ugyan akut problémáiktól, ám rövid néhány év alatt túlteljesítették a korábbi adósságszintet, így még vagy 12 000 holdtól kellett megválniuk, aminek eredményeképpen gróf Festetics Miklós földállománya alig tett ki 1700 holdat a reformkor végén. De említhetnénk a mintegy 80 000 holdas birtokkal rendelkező Inkey família esetét is, ahol az egyik családtag esetében mintegy 600 000 váltóforint adósság gyülemlett fel az 1820-as évek végére, s ezt csak a 6400 holdas Miháldi falu és pusztáinak eladásával tudták megoldani. Értelemszerűen az eladott falvak és puszták más uradalmak szervezetébe kerültek, amelyeket bekapcsoltak az ottani üzemi rendszerbe. Az adósságok felgyülemlésében néha a kritikán aluli neveltetés, a gyermekek elkényeztetése is nagyban belejátszott. A herceg Odescalchi család egyik esete kapcsán hadd idézzük Somssich Pál egyik testvérének szánt levelét, amely abból az apropóból született, miszerint a grófi ágból származó testvére tanácsot kért tőle az iskoláztatás küszöbén álló fiai nevelését illetően. Somssich a levelében utalt arra, miszerint a família kaposújlaki ágából származó László gróf éppen most szerezte meg a 2800 holdas Bolhás falut a herceg Odescalchi famíliától. Idézzük a neves politikus atyai intelmeit. „Szomorú példa előtted azon here. család, melynek egyik megtévedt sarjától vetted meg a bolhási birtokot: kis gyenge korban a gyermeket elpiperézni - négyéves korában már lovagoltatni, 6-8-10-ig esztendőben báloztatni - alig 14 éves fiúk, a sportnak minden nemével megismertetni -, ahelyett, hogy a legegyszerűbb életmód mellett szigorú rendhez szoktatnák a gyenge, még hajlékony kisdedet, stb. Ez tévelygése, hogy ne mondjam bűne aristocratiánknak..." A fenti sorok a gyakorlatban elszórakozott milliókra, kifizetetlen kártyaadósságokra, fiatalkori urasági kicsapongásokra stb. vonatkoznak, amelyek igen jelentősen hozzájárulhattak a birtokrendszer változásaihoz. Az uradalmak kialakulásához, létrejöttéhez vezethetett néhány esetben az is, amikor az egyéni szokások és szenvedélyek hatására alakult ki egy-egy nagyobb birtok. Kutatásaink kapcsán meglepve tapasztaltuk azt, hogy az első világháború előtti években egy Németországból származó főnemes, Hohenlohe Kraft Keresztély kezén folyamatosan halmozódott a földbirtok. A herceg imádott vadászni, többek között a Magas-Tátrában is volt saját vadászterülete és birtoka, s egy ízben Somogynak arra a vidékére hívták arisztokrata ismerősei, amely azóta is híres vadászterület, nevezetesen Kaszópusztáról és környékéről van szó, vagyis a Belső-Somogy hatalmas erdőségeiről és még híresebb vadállományáról. A terület korábban az Esztergomi Főkáptalan birtokában volt, akitől 1911-ben az ott értékes vadásztrófeát szerző Hohenlohe Kraft Keresztély 7 millió koronáért megvette. Megszerezte mellette Somogyszob, s a már említett Bolhás egy részét is, Inke egészét, mellette az iharosi birtokot és Szentát, mindenestül 17 765 holdas uradalmat épített ki ezen a vidéken, amely uradalom elsődlegesen erdőgazdasággal és vadgazdálkodással foglalkozott. 1912-ben fából épült vadászkastélyt emeltek Kaszópusztán. (1927-ben rejtélyes körülmények között leégett a
