Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Kaposi Zoltán: A magyarországi nagybirtokrendszer változásai (1700-1945)

kastély.) A világháború után 1926-ban a tulajdonos meghalt Németországban, fiúörököse nem volt, így a sajátos céllal épített uradalmat az oldalágiak kisebb darabokban eladták. Tájékoztató irodalom Mivel írásunk átfogó jellegű, így talán jelen esetben helyesebb, ha a részletes indexálás helyett csak a legfontosabb, általunk használt irodalom és források listáját mutatjuk be. Természetesen az áttekintés korántsem teljes, csak az általunk fontosabbnak ítélt egységeket vettük be a listába, ha valakit kihagytunk, azt korántsem a megbántás vagy értéktelenség címszavával tettük. Általános szakirodalom: Ágoston Péter: A magyar világi nagybirtok története. Budapest, 1913., Benda Gyula: Statisztikai adatok a magyar mezőgazdaság történetéhez. Budapest, 1973., Belitzky János: A magyar gabonakivitel története 1860-ig. Budapest, 1932.; Blum, Jerome: Noble Landowners and Agriculture in Austria (18151848). Baltimore, 1948., C

site András: Egy presztízsorientált nagybirtoküzem a 1819. század fordulóján. In.: Zalai Gyűjtemény 34. Zalaegerszeg, 1993, 77-113. p., Für Lajos: A kapitalista mezőgazdasági termelés megszilárdulása a századfordulón (18901914). In.: A magyar mezőgazdaság a 19-20. században (1849-1949). Budapest, 1976, 153-275. p.; Gaal László: A magyar növénytermesztés múltja. Budapest, 1980.; Uő: A magyar állattenyésztés múltja. Budapest, 1966.; Gerendás Ernő: Az esztergomi Főkáptalan garamszentbenedeki birtokkerülete a 18. század második felében. Budapest, 1934., Harnisch, Harmut: Die Gutsherrschaft in Brandenburg, Ergebnisse und Problem. Jahrbuch für Wirtschaftgeschichte. 1969. 4. 117-147. p., Hoffmann, Alfréd: Grundlagen der Agrarstruktur der Donaumonarchie. In: Österreich-Ungarn als Agrarstaat. Wien, 1978, 11-66. p.; Kaposi Zoltán: A magyarországi gazdaság struktúrája. Pécs, 1998.; Uő: A XX. század gazdaságtörténete I-II. Budapest-Pécs, 1998,2001., Uő: Uradalmi gazdaság és társadalom a 18-19. században. Budapes-Pécs, 2001., Uő: Földbirtokviszonyok egy Batthyány-mezővárosban. In: Ezredforduló - századforduló - hetvenedik évforduló. Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera tiszteletére. Piliscsaba, 2001, 306-339. p.; Kállay István: A magyarországi nagybirtokok kormányzata 17111848. Budapest, 1980., Komlós John: Az Osztrák-Magyar Monarchia mint „közös piac". Budapest, 1989.; Kriedte, Péter: Spatfeudalismus und Handelskapital. Göttingen, 1980. 130-142. p., Kula, Witold: A feudális rendszer gazdasági elmélete. Budapest, 1983., Makkai László: Agrarian Landscapes of Historical Hungary in feudal Times. Studia Histórica 140. Budapest, 1980., Makkai László: Nagybirtok és kisgazdaságok, földesúr és parasztok Európában a közép- és újkorban. Világtörténet, 1982. 3. 5-61. p., Marczali Henrik: Régi magyar birtokviszonyok. Budapesti Szemle, 1897. 92. k. 1-25. p., T. Mérey Klára: Egy uradalom a régi és az új gazdálkodás határán. Agrártörténeti Szemle, 1988. 393-435. p., Uő: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyadybirtokon 1767-1867. Kaposvár, 1975.; Orosz István: Die landwirtschaftliche Produktion in Ungarn (1790-1848). Agrártörténeti Szemle, 1971. Supplementum.; Saalfeld, Diedrich: Bauernwirtschaft und Gutsbetrieb in der vorindustriellen Zeit. Stuttgart, 1960.; Slicher van Bath, B. H.: Agrarian History of Western Europe, A. D. 800-1850. Lon-