Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Tilkovszky Lóránt: A budapesti SUEVIA vándorcsoportjainak jelentései a magyarországi németség helyzetéről 1934 nyarán

Hegyhátmarócot. Ők jól tudtak dolgozni. Az egyesületi helyiségben jól beszéltek a tagokkal. Mi a következő napon ismét Mágocsra mentünk. A legények nagyon örültek annak, hogy nem féltünk a csendőröktől, s ismét felkerestük őket. Reggel mi Ráckozárra mentünk, bajtársaink Bikáira. Ráckozáron sokakkal beszéltünk. Bajtársaink szintén jól dolgoztak. Lengyelben Neuberger úrhoz állítottunk be. Este szépszámú férfi gyűlt össze. Ismét dalokat énekeltünk, és a népiségi munka lehetőségeiről beszéltünk. Neuberger helyicsoport-vezetőnek könnyek ültek a szemében, amikor másnap búcsút vettünk. „Gyerekek, gyerekek, német gyermekeim, mikor jöttök megint?" - kiáltotta. Mucsiban a fuldai apátságból találtunk telepeseket. Voltunk az egyesületi helyiségben, és a jelenlévőkkel jól kibeszélgettük magunkat. A következő napon ismét Kurdra érkeztünk. A Mayer-család örült, hogy ismét visszatértünk. El kellett beszélnünk élményeinket. Még egy napig maradtunk, és csak másnap utaztunk haza. Azt hiszem, az élményeket nem lehet oly jól elmondani, mint tényleg voltak. Mi boldogok vagyunk, hogy minden akadály ellenére jól dolgozhattunk, s ezzel német népünknek jó szolgálatot tehettünk. 2. Jelentés a vándorlásról Bácsban és Baranyában Résztvevők: Stefan Müllner, a csoport vezetője Josef Schmidt Konrad Hartmayer Peter Bohner Hans Raile Baja 1934. VII. 1-én 22.30-koi szerencsésen megérkeztünk. Raile-val és Bohner-ral, akikkel itt találkoztunk, 23.15-ig egy vendéglőben töltöttük az időt, mert a nagy eső miatt nem tudtunk továbbmenni. Felkerekedtünk, és 24 órakor Vaskútra érkeztünk. Vaskút Raile indítványára először a templomot látogattuk meg. A plébános észrevett minket, és hozzánk is jött, hogy kikémleljen. Ezután a temetőt kerestük fel. Sok német név van itt, kevés magyar és bunyevác. A temető közepén hősi emlékmű áll, német felirattal, a községháza előtti magyar feliratú hősi emlékmű kiegyenlítéseként. Délután Franz Egi elnöknél tettünk látogatást. A másodelnököt is felkerestük. Ő elbeszélte, hogyan kísérelték meg a B-típus bevezetését az iskolába. A magyar plébános a következő szavakkal utasította vissza a javaslatot: Ha németek akartok lenni, menjetek Hitlerhez Németországba. Josef Gehnal pénztárosnál is voltunk. Fiától megtudtuk, hogy az elemi iskolában egy felvigyázó kötelessége jelenteni azokat, akik németül merészelnek beszélni. O is gyakran kapott büntetést azért, mert németül beszélt. Itt Vaskúton a C-típus szerint oktatnak, de csak papíron. Többnyire úgy járnak el, hogy csak két héttel a vizsga előtt foglalkoznak behatóbban a németekkel, hogy így félreve-