Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Tilcsik András: Az eszményi hadvezér alakja és a magyar honvédelem reformja Zrínyi Miklós prózai munkáiban

való tehetséget jelenti, a jó reakciókészség, a tapasztalat és vagy „száz más"

63, erkölcsi tulajdonság, jellemvonás, „ kit - szerinte - meg nem számlálhatunk, és kiket név szerint nem mondhatni. "

M A feladatok, amelyek megoldásához e tulajdonságok szükségesek, alapvetó'en két nagy csoportba sorolhatók. Az elsőbe azon tevékenységek tartoznak, amelyek a kapitány saját seregének védelmét hivatottak biztosítani, míg a másodikba azok, amelyek elsősorban az ellenség megsemmisítését szolgálják. Természetesen a különböző csoportokba tartozó feladatok nem választhatók el teljesen egymástól, hiszen közöttük kapcsolat, bonyolult összefüggés van, és így egymásra is befolyással, hatással lehetnek. Az első csoportba tartoznak tehát azok a tevékenységek, amelyek lényege elsősorban, de természetesen nem kizárólagosan a védelem, és ezáltal a sikeres támadás előkészítése, megalapozása. Feltétlenül ki kell hangsúlyozni e védelmi funkciót betöltő tevékenységeknek a támadásban, annak előkészítésében játszott szerepét, hiszen az előrelátás, az állandó készenlét, az előre fel nem mérhető nehézségek eredményezte harci helyzetek megoldása és a lélektani befolyásolás ugyanis mind-mind olyan tennivalók, amelyek közvetve vagy közvetlenül, de az ellenség megsemmisítésére is irányulnak. Zrínyi véleménye szerint emiatt is a legfontosabb hadvezéri feladatok közé sorolható a fentebb már említett állandó készenlét és az előrelátás, a „Providentia... amely - mint megállapította - a győzedelmet hozza " 65 A kapitánynak minden eshetőségre, minden lehetséges helyzetre fel kell készülnie és szüntelenül oly óvatosnak és megfontoltnak lennie, mintha az ellenséggel „minden szempillantásban meg kellene ...harcolni".

66 Sohasem szabad lebecsülnie az ellenfelet, elbíznia önmagát, hiszen ez rendkívül súlyos veszélyeket rejthet magában, és az egész sereg biztonságát kockáztathatja. Ezért - meglátása szerint - még a leggyengébb ellenféllel szemben is teljes odaadással, azaz „ vitézséggel, serénységgel, untalan szorgalmatos fáradsággal"

67 kell felvenni a harcot, hiszen a háborúban a legkisebb hiba is könnyen megbosszulhatja magát. A hadvezérnek éppen ezért „mindenkor álnokságot kell"

6

* feltételeznie az ellenségről. Amellett tehát, hogy a jó „hadnagynak" bármely pillanatban készen kell állnia arra, hogy a helyzetnek megfelelő döntést, döntéseket hozzon, Zrínyi több okból is nagyon fontosnak tartotta azt, hogy a hadvezér ismerve saját seregét, az ellenség hadát és a körülményeket, állandóan mérlegelje, latolgassa a lehetőségeket, a fennálló harci helyzettel kapcsolatos kérdéseket, az esetlegesen bekövetkező eseményeket, és azok következményét, valamint azt, hogy melyek lennének a legfontosabb teendők, leginkább célravezető lépések az esetlegesen fellépő nehézségek leküzdése érdekében. Meglátása szerint ennek köszönhetően jelentős mértékben csökken a kockázata an63 U.o. 64 U.o. 65 ZMHM 132. p. 66 ZMHM 212. p. 67 ZMHM 292. p. 68 ZMHM 275. p.