Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)
Szabó Bálint: Somogy megye felsőbb párfórumainak szerepe a szovjet-jugoszláv viszályban 1948 és 1951 között
Szovjetuniótól kapott győzelmes fegyvereinket és a különböző nehézségeket áthidalva, odaadóan, áldozatkészen és éberen őrzik szocializmus felé haladó hazánk szent határait, az imperialisták és azoknak fő kiszolgálója az aljas Tito-banda sorozatos provokációival szemben..." 129 A hosszúra nyúlt mondat tartalmilag a megyei pártbizottság beszámolójának logikáját követte. Első helyen állott a Szovjetunió példája, a másodikon következnek az imperialisták, majd ezután kerül sorra fő kiszolgálójuk Tito, akinek bandája ellen a határon védekezni kell. A sorozatos provokációk emlegetése révén a hozzászóló még nem lépte túl a kívánatos pánikszintet. Éppen azon állt meg, mert a biztos védelemről is szólt: ,Jvíost ezekben az órákban is kint állnak elvtársaink hazánk fodrozódó határai mentén és ez alkalommal ha lehet még keményebben fogják fegyvereik tusát, még éberebben teljesítik szolgálatukat, mert tudják azt, hogy az ő kiválóan teljesített szolgálatuk biztosítja a többi között ennek és a többi megyei pártértekezletnek a zavartalan lefolyását." 130 Ezután Veisz őrvezető a párt szerepéről szólt, amelynek lényege, hogy a fegyveres testület tagjaiban is tudatosítsa a kötelességérzetet és az ügy igazságos voltát. A januári pártértekezlet - már korábban idézett - AVH tagjaihoz hasonlóan Veisz is a termeléssel állította párhuzamba a határ felügyeletét, s ezzel kapcsolatban a pártszervezetek feladatait: „Úgy, mint ahogy a pártszervezetek a polgári élet minden vonalán a termelés és az előre való haladás motorjai, úgy hadseregen belül is pártszervezeteink szervezése, irányítása és ellenőrzése biztosítja megbízatásunk maradéktalan teljesítését, azt, hogy határainkon se be, se ki ügynök a lábát büntetlenül ne tehesse." 131 A hozzászóló az önbírálat eszközével is élt. Beismerte, hogy az eredmények mellett hiányosság is akad. Veisz szerint: „Ez pedig az, hogy nem vontuk elég szorosra a lakosság, mégpedig a megbízható és hazafias lakosság, és határőrségünk között a baráti elvtársi együttműködést. Pedig ez a szocialista határőrizetünk megteremtésének az alapja." 132 A mérce pedig „magas" volt: ,fia mi is olyan kiváló barátságban és kölcsönös segítségnyújtási alapon fogjuk szolgálatunkat végezni, mint példaképeink a hős szovjet határőrök, csak akkor mondhatjuk el magunkról, hogy szocialista határőrizettel rendelkezünk." 133 Az őrvezető úgy vélte, hogy a hiba kijavításában az első lépés, a határőrség és a „polgári" pártszervezetek közötti kapcsolatok megerősítése. Mert „csak ez lehet az alapja annak, hogy ezt a kapcsolatot ki tudjuk szélesíteni az egész határsávban lakó minden egyes dolgozóra. Ha ilyen téren sikereket érünk el, akkor napirenden lesznek azok a jelenségek, amik eddig is, de nem elég nagy számmal mutatkoztak, hogy dolgozóink tisztában lesznek azzal, hogy rájuk is hárulnak kötelezettségek határaink védelmében, és az ő segítségükkel és közreműködésükkel egyre több hazánkba betolakodó imperialista kémet és diverzánst sikerül ártalmatlanná tenni." 134 Az AVH jövőbeni hozzájárulását a kapcsolatok megszilárdulásához a következőképpen vázolta: ,A mi elvtársaink, akik - merem mondani - elég magas elméleti 129 Uo. 261. p. 130 Uo. 131 Uo. 132Uo. 262. p. 133 Uo. 134Uo.