Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Szabó Bálint: Somogy megye felsőbb párfórumainak szerepe a szovjet-jugoszláv viszályban 1948 és 1951 között

vegrész önmagában nem elegendő az ügynöki tevékenység tisztázásához. Mégis gyanúra ad okot, hogy az átdobott ügynökök „káderlapjai" megegyezettek a Rajk-perben felhasználtakkal: ,A fegyveres katonai akció egy részét képezte volna... az angol és amerikai övezetekben összegyűjtött, ugyancsak magyar egyenruhás csendőrök, nyilasok, és horthysták Jugoszlávia területén történő átvonulása Magyarországra."

15 A téma zárásakor a beszámoló a fokozás eszközével élt: „Mi hatvan kilométerre, de egyes dolgozók, párttagok csak 6 km-re, sőt a barcsi fűrészüzemi dolgozók alig 600 m-re élnek a fasiszta Tito klikk gyűlölt rendszerétől. S ez fokozottabban kötelességeket ró ránk."

16 A fejezet befejezéseként pedig, a feladatokat összefoglalva, az „ellenség" kifejezést csak általánosságban használja: ,A járási párbizottságoknak, állami szerveknek, tömegszervezeteknek pedig napi tevékenységükben rendszeresen le kell leplezni az ellenséget, és ki kell küszöbölni, hogy meghunyászkodnak, ki kell küszöbölni a gyávaságot és az elnézést munkájukból."

11 Az utolsó mondatokból kiderül, hogy mindez - a feladatok elvégzésére alkalmatlan - káderek leváltását is magában foglalja. A feladatok egyben ürügyül is szolgálhattak. A beszámoló nyolcadik fejezete magával a párttal foglalkozott. Benne csak egy összetett mondat erejéig találkozhatunk Titóval: ,Jvíég nem sikerült eléggé megvalósítani, hogy a népnevelő munka középpontjába az amerikai imperialisták elleni elszánt küzdelem, Tito fasiszták leleplezése, az állami kötelezettségek teljesítése, a hazaszeretet kerüljön."

1

* Az összefoglalásul szolgáló kilencedik fejezetről is hasonló megállapítást tehetünk. A témához a következő szövegrész kapcsolható: „...hogy kiküszöböljük munkánkból az ellenséggel szembeni harc iránt való közönyt, engedékenységet, hiszékenységet, hogy erőteljesen fokozzuk a Tito fasiszta klikkjét leleplező mindennapi harcot s az ügynökei elleni küzdelmet, a lakosság tömeges bevonásával..."

19 A beszámoló elhangzása után a pártértekezlet egyéni hozzászólásokkal folytatódott. A megszólalók között pártfunkcionáriusok és „egyszerű" párttagok egyaránt akadtak. A jugoszláv viszály témájához mind a két csoportból kapcsolódtak. A sort Daru János nyitotta meg a Barcsi Járási Pártbizottságról. Jelezte, hogy a „nemzetközi helyzethez", „Tito Jugoszláviájához" szeretne hozzászólni. Kiemelte, hogy ott lakik a „Tito határszélen." ,Jvli tudjuk, hogy a Titóék a kémek, ügynökök százait igyekeznek átdobni a határainkon, hogy ezek népi demokráciánk fejlődését és megerősítését akadályozzák." A béke védelmének érdekében a Barcsi Járási Pártbizottság szoros kapcsolatot épített ki az ÁVH-val Daru szerint. A „munkába" - elmondása alapján - a járás pártszervezeteit, rajtuk keresztül a dolgozó parasztságot is bevonták. Azzal a céllal, „hogy a dolgozó nép maga igyekezzen leleplezni a kémeket, amelyek nem ritkák". A barcsi funkcionárius egy konkrét „élményét" is megosztotta a hallgatósággal: „a nyáron mentem gyalog Bolhára ellenőrizni. Láttam az országúton menni egy idegen em75 Zinner. 13. p. a vonatkozó rész. 76 Zinner. 13. p. a vonatkozó rész. 77 Uo. 143. p. 78 Uo. 145. p. 79 Uo. 149. p.