Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Szabó Bálint: Somogy megye felsőbb párfórumainak szerepe a szovjet-jugoszláv viszályban 1948 és 1951 között

bert és leigazoltattam. Kiderült, amikor cigarettát kértem tőle, jugoszláv cigarettával kínált meg. Mindjárt tudtam, hogy kivel állok szemben. Átadtuk a hatóságnak. Azzal a megbízatással jött át, hogy az állami gazdaságok gabonáját gyújtogassa és ezen keresztül szabotálja a munkásosztályt" A tanulság megfogalmazása sem maradhatott el: „Látjuk ebből is, hogy Titóék klikkje mindenre elszántan készül, hogy ártson a dolgozó népünknek és népi demokráciánknak." Daru további eredményekről is beszámolt: „Pártszervezeteink értek el eredményeket. Most már, ha a faluba idegen ember beteszi a lábát, leigazolják." Ezután a kulákok kerültek terítékre. Tanulságos, hogy a hozzászóló miként kapcsolta össze a Tito-ügyet a kulákkérdéssel: „Ehhez kapcsolódik, hogy Tito Jugoszláviájának klikkje milyen szoros szövetségben van a kulákokkal. Tegnapelőtt történt, hogy az egyik kuláknál 4,5 q búzát találtak elrejtve és 4,5 q lisztet. Azt mondta, hogy ez kell az őszükségletére és a disznóknak is."

m A két ügy összekapcsolásának módja önmagáért beszél. Elég volt csak határozottan kijelenteni, és a disznó etetése már titoista tevékenységnek minősült. Daru után Nagy Lajos, a megyei agitációs és propaganda titkár szólt hozzá. A Tito-üggyel kapcsolatos konkrét közölni valója nem volt. Ennek ellenére - a Politikai Bizottság határozatára hivatkozva - sietett leszögezni, „hogy üzemi és falusi népnevelőink elsőrendű feladata az imperialisták, fasiszta Titó és a dolgozó nép minden rendű és rangú ellenségei elleni harc és a dolgozók ellenségei leleplezése..."

8I A barcsi tszcs-ből egy asszony a teljesítmény fokozását hozta kapcsolatba az üggyel: , A parasztságot meggyőztük a begyűjtés fontosságáról. A Titóék reakciós mesterkedésére jobb munkával, jobb termeléssel fogunk válaszolni, harcolni fogunk a termelésben, hogy így nagyobb darab kenyeret tudjunk juttatni az ipari dolgozók asztalára."*

1 Egy lakócsai hozzászóló községének délszláv dolgozói nevében üdvözölte a konferenciát, majd a falu helyzetét jellemezve közölte: „...Lakácsa község 3 km-re van a határtól, ahol Tito leselkedik."

83 Az értekezleten az Államvédelmi Hatóság is képviseltette magát. Budai József a nagyatádi ÁVH részéről - más termelői tevékenységek mintájára - testületi felajánlásról adott hírt: „...az V. Pártongresszus tiszteletére a századunk felajánlást tett. Szeretném megemlíteni azt, hogy felajánlottuk, hogy a határt lezárjuk, hogy azon nem jöhet be egy titóista ügynök sem." Ennek teljesítéséhez Budai szerint a „dolgozó parasztok" segítségére is szükség volt. Ezért a pártkonferencia segítségét is kérte, hogy a támogatás érdekében „hasson" a parasztokra. Példaként egy szovjet filmet is megemlített, amely arról szólt, hogy a Szovjetunió határán élő parasztok miként segítik a szovjet határőrök munkáját. Egy igazi ÁVH-tagnak a pártkonferencián egy hőstettről is be kellett számolnia: „...szeretném megemlíteni, az utolsó napokban mi történt. Elfogtak a határőrök egy ügynököt. Mivel a községben nagyon gyanús volt, igazoltatták, és meg volt minden papírja. De mivel gyanús volt, a határőrök bevitték az őrsre. Parasztembernek nézett ki, és mint jó parasztember, meg akarta kínálni a butykosból a 80 Uo. 150-151. p. 81 Uo. 152. p. 82 Uo. 161. p. 83 Uo. 173. p.