Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Márfi Attila: Kaposvár és Pécs közös színházi múltjából

kötöttek szerződést a város vezetésével. Nyilván szerepet játszott ebben, hogy időközben állandó játszóhelyet, színkört is tudtak biztosítani a staggione-társulatok számára: Kaposvár két legfontosabb játszóhelye az úgynevezett Szarvas Kerti Aréna (1869-1881) és a Sétatéri Színkör, amely 1883-tól 1912-ig fogadta a korszak neves vándortársulatait.

8 1883-ban Bánfalvi Béla kevésbé ismert truppja nyert játékjogot, majd a szintén szürke eminenciásként nyilvántartott Jakab Lajos következett ugyanezen esztendőben, 1884 augusztusában. Ugyanakkor az országos hírű Aradi Gerő tartotta itt a nyári évadot, amit a következő évben is megismételhetett. Az időközben nyári állomáshellyé előlépett kaposvári színkörökben ezután egy olyan színészegyéniség korszaka következett, aki Győr, Sopron és Pécs színpadain ért el mai mércével mérve is jelentős színművészeti sikereket, s Kaposváron is eredményes tudott lenni. Ez a 15 esztendős időszak Somogyi Károly nevéhez fűződik, aki folyamatossá tette a kaposvári nyári évadokat, megteremtve ezzel a színikerületi rendszer kialakulását a városban is. Út a színikerületek kialakulásához Kaposváron 1882-től számítható tehát a rendszeres színházi élet. Igaz, művészi színvonala eleinte nem mérhető Pécshez, mivel évente csak pár hetet időztek itt a színészek, s jobbára a nyári hónapokban. A város két nyári színköre ugyanis a hidegebb évszakok beálltával nem volt alkalmas színi előadásokra. A nyári játszóhelyeken ebben az időszakban különösen nagy volt a presztízse a színészek létért való küzdelmeiben. A színészek szerződése ugyanis a mintegy féléves téli szezonra szólt, ezért a másik félesztendőre is játék-, azaz kenyérkereseti lehetőséget kellett találniuk. Az egzisztenciális gondok megoldását enyhítette a nyári állomáshelyek biztosítása, amelyekért sokszor kemény küzdelem folyt a „színfalak" mögött.

9 A kaposvári nyári színkörök különösen a 19. század utolsó éveiben, de azt követően is néhányszor a pécsi teátrum alkalmi színtársulatainak hegemóniájába tartoztak. Mint már említettük Somogyi Károly nevével fémjelzett az a 15 esztendő, ami akár mérföldkőnek is tekinthető Kaposvár színháztörténetében. Somogyi Károly 1845. október 11-én született a Somogy megyei Pusztakovácsiban. Alig 20 évesen lépett színi pályára Hetényi József vándortársulatában, 1872-ben mutatkozott be, mint rendező, s kilenc év elteltével pedig főrendezői megbízást kapott. Színi pályájának 20. évében vállalta el első önálló társulata vezetését 1886-ban, amikor a sopron-győri színikerület igazgatója lett.

10 Több, mint 20 éves vándorlása alatt olyan jelentős színikultúrájú városok színpadain lépett fel, mint Székesfehérvár (1870-73), Komárom, Győr (1874), Pozsony, Arad, Sopron ( 1875), Miskolc (1876), Arad, Szeged ( 1877), Kassa ( 1878), Eperjes, Szeged ( 187980), Kecskemét (1881-82), Arad, Nagyvárad (1884), Pécs, Debrecen (1885). 1886ban került Pécsre, közben 1892-ig a sopron-győri színikerületet vezette. Majd három évre Szegedre szerződött, s az itt elért sikerei után bízták meg a Pécsi Nemzeti Színház vezetésével is."