Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései

voltak. Pár évvel később, 1385-ben 5 malom felett osztozkodnak Ders mester unokái ezeket Gerence birtok területéhez mondva, a hatodik volt az Ecsimalom a szomszéd falu területén.

845 Később a vizek változása is hozzájárulhatott a malmok pusztulásához, a települések elsorvadásához a Gerence alsó szakaszán, amit összefüggésbe hozhatunk a kaposi várépítéssel és a XV-XVI. század fordulóján zajló birtokvitákkal és hatalmaskodásokkal. A település helyét a számos birtokfelsorolás és főleg a bennük szereplő malmok alapján elég pontosan meg tudjuk határozni Sántos mai belterülete északkeleti részén. Hosszan elnyúló vízmenti település volt, amire a Gerencemelléke névalak is utal. A nyúlszigeti apácák peranyagából az derül ki 1358-ban, hogy Ecsével és Taszárral volt határos. A székesfehérvári Szent Miklós egyház később Egyházasecsének nevezett birtokrésze az 1279. évi határjárás és az apácák 1358-as birtokvitája szerint Ecse területének északkeleti részén állhatott. Sántos mai főutcája északi szakaszán egy 1864-es térképen Pusztai dűlő, Pusztai rét van jelölve az út nyugati és keleti oldalán, a Surján-patak bal partján, amiből arra lehet következtetni, hogy a malmok elpusztulása után az út menti település élt tovább. A középkori Sántos fent a dombok között fekhetett, mint a XIX. században is.

846 Az 1822-es malomösszeíráskor Sántoson 3 malom volt,

847 közülük kettő újabb keletű lehetett, mert 1720ban még csak egy malomról tesznek említést.

848 Ma a Surján melletti Molnár kertben állott vízimalomról tudnak.

849 Az 1950-es években készült légifényképeken a patak bal partján a Molnár kert táján két, a jobb parton északabbra további 4 nagyméretű épület maradványai vehetők ki a patakkal párhuzamosan haladó út nyomaival.

850 A többhelyütt észlelhető egyenetlen terepalakulatok és cölöpök a helyszínen is megfigyelhetők.

851 Pálfalva. 1346-ban a Szerdahelyiek nagy birtokfelosztásában Miklós mesternek jutottak Suryan, Paulfolwa, Gerencze birtokok.

852 Az 1377. évi peranyagban nem szerepel, mint amelyre a zselici monostor igényt tartott volna, amiből biztosra vehető, hogy a Gerencétől keletre feküdt. 1425-ben Palfalwa ismét Gerence és Surján birtokok között jegyezték fel, ekkor Szentbalázshoz tartozott.

853 Ennek alapján Surjántól északra fekhetett a mai Sántos belterületén. További említése nem ismeretes, a XV. század második felében pusztulhatott el több környékbeli településsel együtt. Sántosfalva. Ma Sántos. A középkorban nem találjuk írásos nyomát, de amikor Santosffalua néven szemünk elé kerül 1534-ben, Török Bálint bírt 4 szegény és 7 elhagyott jobbágyportát.

854 Török Bálint a szentjakabi apátság birtokait vette magához, amiből arra lehet következtetni, hogy Sántos is a monostor birtokai közé tartozott a középkorban. 1542-ben Santhosfalwa és Fyrthelek birtokán összesen 17 portája volt.

855 1564-ben Dersfy Istvánnak volt Santosfalua-n 2 adót nem fizető telke.

856 1564. évben a szerdahelyi várkastélyhoz vitték Cherenfalwa és Santosjfalwa adóját, 3 forintot.

857 1572-re, amikorra Szentbalázs teljesen elnéptelenedett, Santhosjfalwa és Cherenffalwa faluban is csak ez a két jobbágytelek volt lakott Dersfy István birtokában.

858 1575-re visszatértek lakosai, és 10 adófizető háztartást írtak össze a kaposvári náhijében.

859 1622-ben a kaposvári várhoz számí-