Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései

tották Szántos-t, lakott falu volt.

860 1647-ban Imrefy Farkasné zálogos birtoka volt az Akosházi Sárkány család által vezetett bejegyzés szerint, Pannonhalmának fizetett 2 forint adóösszeggel.

861 1663-ban a Szantos falua-iak alig adóztak valamit, szerény jövedelmén a Sárkányok, Kisfaludi János és Lőrincfalviné osztozott.

862 Egy 1669-es feljegyzés szerint Sárkány Istvántól és fivéreitől a Kaposvárhoz tartozó Szantosfa falut az Eszterházyak már teljesen visszaváltották.

863 Valójában az 1670es években is zálogban volt a Sárkány család kezében.

864 Az 1689-es összeírás szerint 3 lakóháza van, bár egykor 7 volt Sárkány István birtokában. A lakosok Fészerlak területét is bírják, amely szintén Sárkány úré, a szentjakabi földeket pedig közösen művelik az ivánfaiakkal és nádasdiakkal.

865 1691-ben Szántos-ban csak egy házas ember lakott.

866 1694-ben Sántos mellett Cserénfa és Szentbalázs is ideiglenesen Festetics Pálé lett a Simaházy Ferencné Sándor Erzsébet és Festetics Pálné Fitter Erzsébet között létrejött egyezség szerint,

867 később azonban 1695-ben Eszterhazy Pál nádor Gálosfa és Bőszénfa átadásához járult hozzá.

868 1695-ben a faluhoz tartozott legelőként Fészerlak.

869 1701ben Santos falu 3 telekkel, 6 lakossal a nádor birtoka, egyik utolsó török birtokosa volt Nazar aga.

870 1702-ben Kaposvár uradalmat a hozzájuk tartozó Fürtelek, Veresalma, Sántos, Szentbalázs, Gyarmat és Cserénfa falvakkal gróf Galántai Eszterhazy Pál nádornak és utódainak adományozta őfelsége fegyverváltság címen.

871 1720-ban egy malomról tesznek említést a faluban,

872 az 1822-es Somogy megyei malomösszeíráskor három volt.

873 Ma két malomról emlékeznek meg, egyik a Molnár kertben,

874 másik a falutól délre a Berekmóna területén.

875 Az előzőről biztosra vehető, hogy Gerence faluhoz tartozott. 1748-ban a lakosok katolikus vallásúak voltak, templom nem volt, a szentbalázsi temetőt használták.

876 1778-ban Szentbalázs filiája, ahol egy elhagyott templomot (ecclesia destituta) láttak a szentbalázsi plébánia egyházlátogatásakor. Erről többet nem tudunk.

877 1843-ban nem volt templom.

878 Surján. 1346-ban a szerdahelyi nemesek osztálylevelében szerepel először.

879 1376-1377-ben a szerdahelyiek és a patronátusuk alatt álló zselici Szent Jakab monostor között zajló hosszadalmas birtokper alapján a nemesek elvitathatatlan családi birtoka volt a Gerence keleti oldalán. 1385-ös osztályleveleikben Miklós mester Pál és István nevű fiainak jutottak surjáni területek.

880 1408-ban a pártütő rokon: Korom Péter itteni részét Ders Márton királyi étekfogómester juttatta vissza.

881 1425ben a Szerdahelyiek kieszközölték Zsigmond királynál, hogy Gerence-völgyi birtokaikat, amelyeket 50 éve perrel elvesztettek, szerezze nekik vissza a zselici monostortól, ami meg is történt.

882 Ekkor Surján Szentbalázs tartozéka, talán filiája volt. Később Surian Szerdahelyi Danes Pál birtoka, ahol 1440-1460 körül egy elhagyott jobbágytelket jegyeztek fel.

883 1 4 7 8-ban, amikor Danes Pál Zichy Györggyel gyermektelensége esetére kölcsönös örökösödési szerződést kötött, még mint népes falut említik,

884 1490-re azonban elpusztult, mert a puszták között sorolták fel.

885 1496-ban Swran pusztán már csak 3 elhagyott telket írtak össze.

886 Ilyen minőségben kapta meg örökjogon Bornemissza János,

887 de birtokosa sosem lett.

888