Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)
Récsei Balázs: A kéjelgésügy szabályozása Somogy vármegyében a dualizmus első felében
A KÉJELGÉSÜGY SZABÁLYOZÁSA SOMOGY VÁRMEGYÉBEN A DUALIZMUS ELSŐ FELÉBEN RÉCSEI BALÁZS „Az embernek nem lehet tapasztalata semmilyen erkölcsi világrendről, vagyis olyan világról, ahol erkölcsi rend lenne. Mégis létrehozta és fenntartja azokat a fogalmakat, mércéket, morális indulatokat, amelyek csak egy ilyen világban lennének lehetségesek avagy értelmesek. Még cselekszik is olykor e nem létező erkölcsi világrend polgáraként. "' A prostitúciós formák történeti feltárásánál három vizsgálandó terület együttes áttekintésére célszerű törekedni. Egyrészt a prostitúció társadalmi megjelenésére, másrészt a róla való vélemények változásaira, harmadrészt a szabályozására és ellenőrzésére kell irányulnia a kutatásnak. 2 Jelen dolgozat főleg a vélemények, valamint a szabályozás és ellenőrzés problémájára kíván rávilágítani Somogy vármegye életében a kiegyezés körüli években, különös tekintettel az 1882-ben, „A bordélyházakról és kéjelgési (prostitutio) ügyről" címmel megjelent vármegyei szabályrendelettel kapcsolatban. A prostitúciót - mint az élet legtöbb területét - jelentősen befolyásolják a gazdasági folyamatok, de közvetlen hatással van rá a jogi szabályozás, a szokások módosulása is, tehát állandó kölcsönhatásban van a társadalmi változásokkal. A 19. század utolsó harmadában Somogyban, a városiasodó, lassan iparosodó Magyarország e nagybirtokos megyéjében is olyan gazdasági-társadalmi változások következtek be, melyek - részben belügyminisztériumi, részben állampolgári ösztönzésre - maguk után vonták a bordély- és kéjelgésügy 3 törvényhatósági szintű jogszabályi rendezését. A rend, a rendszerezettség minden polgári társadalom értékrendjében az elsők között szerepel. Az állam ezt, a rendszeréből adódó - működéséhez elengedhetetlennek tartott - igényt érvényesíti a szexuális rend dimenziójában is, mely az úgynevezett középosztály számára a házassági kapcsolatban, és a megrendszabályozott prostitúcióban ölt testet. A rendészeti és egészségügyi hatóságok által nyilvántartásba vett - tehát rendszerbe illesztett - prostituált felett normatív felügyeletet lehet gyakorolni. A vizsgált korszakban ennek a gyakorlatban legjobban a bordélyházak, bordélytelepek, valamint az egészségügyi lappal ellátott kéjhölgyek, bárcás magánkéjnők regisztrálása felelt meg. 1867 a kiegyezések éve volt. Nemcsak Magyarország és Ausztria között jött létre megállapodás. 1867. október 31-én látott napvilágot Pest szabad királyi város tanácsa által kibocsátott szabályrendelet a „Szabályok a kéjelgésről, bordélyházakról és kéj hölgyekről" címmel. Magyarországon ez volt az első életbe lépett, a
