Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Márfi Attila: Kaposvár és Pécs közös színházi múltjából

szek adaptálásában színre vitt operaelőadásokat sem nélkülözhették a nyári játékszínekben: Verdi, Mozart és Weber ismertebb operáin kívül Suppé és Millöcker darabjai is színre kerültek, valamint az Erkel Ferenc által megzenésített Bánk bán is. Somogyi Károly másfél évtizedes sorozatos vendégjátékai azzal egyidőben szűntek meg Kaposvárott, amikor 1899-ben nem fogadta el az ismételten felajánlott pécsi színházi pályázatot.

18 Ekkor végleg szakított egykori sikerei színhelyével, Péccsel, de Kaposvárra, mint somogyi születésű lokálpatrióta ezután is visszatért. Somogyi 1900-ban vállalta el a nagyváradi színház vezetését, s az 1908-ban bekövetkezett haláláig mindvégig megmaradt az igazgatói poszton.

19 A színigazgató eltávozásával Kaposvár színházi életében is változás állt be, ami a színikerületi szervezetbe való belépését is jelentette egyben. A színikerületi rendszer bevezetése Kaposváron A színikerületek tulajdonképpen az ország területén működő színtársulatok játszóhelyeinek elosztási rendszerét jelentette. Ez a szervezeti forma 1879-től 1949ig, a színházak államosításáig volt érvényben. Már a bevezetése előtt több évtizedre visszamenően a tradicionális kapcsolatoknak köszönhetően kialakultak azok a régiók, amelyek állomáshelyei szoros, mondhatni állandó szervezeti formát alkottak. Ez a szervezeti rendszer azonban nem nélkülözte a spontán „rögtönzéseket" sem, azaz némely társulat állandó mozgásával könnyen zavart okozhatott a kialakult, de központilag nem irányított rendszerben. A 19. század utolsó évtizedeiben pedig meglehetősen kaotikus állapotok uralkodtak el az egykori színiutak és állomáshelyek alkotta régiókban. A kerületi rendszer bevezetése előtt ugyanis a társulatok szabadon választhattak, hogy hol kívánnak játszani, ami óhatatlanul is a színésztruppok összeütközéséig vezetett.

20 A rendszer viszont az ország területén működő összes játszóhelyet rögzítette, a játékengedéllyel rendelkező színtársulatokkal együtt. Feltűntetve az önálló színházépületeket, „stabil játszóhelyeket" és az ideiglenes jellegű színköröket. Ez azért volt fontos, mert a regisztrált játszóhelyek minőségi adatai alapján dőlt el, hogy az illető város téli, vagy nyári állomáshelynek minősült, vagy esetleg mindkét minősítés megillette. A színikerületi rendszer beosztását az Országos Színészegyesület évente megújította. Azaz a játszóhelyek összekapcsolását évadonként állapították meg. Kaposváron a Somogyi korszak idején fel sem merült a kerületi rendszerbe való belépés, mivel a direktor szerződését folyamatosan megújították, egészen 1899ig. A következő évben viszont már nem odázhatták tovább a kerületi rendszerbe való belépést. S ekkor ismét Somogyi sietett a segítségükre, aki kapcsolatai révén elérte, hogy három éven keresztül megintcsak ő látogathasson Kaposvárra az általa épített arénába: Balatonfüred és Újvidék mellett a somogyi megyeszékhely tartozott a színikerületbe, s 1900 májusában kezdte meg a közel két hónapos szezonját.

21 Majd ezt követően 1901- és 1902-ben már Nagyváradról vezette ide társulatát a földrajzi távolsággal nem törődve.

22 Ha a Somogyi-éra nem is szakadt meg a városban, a pécsi mindenképpen, bár már 1902-ben történtek kísérletezések, hogy az