Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Márfi Attila: Kaposvár és Pécs közös színházi múltjából

egyébként reálisnak tűnő pécsi színikerületi tervezetben Kaposvár is helyet kapjon. 1902 elején a vidéki színészet országos felügyelőjének jelenlétében megtartott egyeztető tárgyaláson már az volt a tét, hogy Kaposvár tagja legyen-e a pécsi színikerületnek.

23 A tervezet szerint Pécs, mint a színikerület „anyavárosa", illetve színügyi bizottsága kötött volna szerződést azzal a társulattal, amely sorra járta volna a kerülethez tartozó városokat. Úgyszintén ők határozták volna meg a társulat repertoárját is. Tehát Kaposvárnak nem lett volna beleszólása a közvetlenül őket is érintő színügyekbe. (Tegyük hozzá, ehhez a többi állomáshelynek sem lett volna lehetősége.) Ezt a helyzetet nem akarták felvállalni, mondván egy ilyen lehetőség nyilván megtisztelő lehet Szigetvár, vagy Mohács polgárainak, de Kaposvár már kinőtt ebből az időszakból, s országos rangja is azt kívánja, hogy függetlenné váljon Pécstől.

24 Az eredeti elképzelések viszont egy sokkal nagyobb régiót érintettek volna Pécs-Nagykanizsa-Szekszárd-Kaposvár, azaz a négy érintett megye székhelyeit összefogva.

25 Ez azonban nem valósult meg, mintahogy a kaposváriak függetlenedési kísérlete is meghiúsult és már a következő esztendőben ( 1903) egy olyan három éves periódus következett, amelyben ismét Pécs színészetéé volt a főszerep. Pontosabban Nádassy 7ózse/színigazgatóé, aki 1901-ben került a Pécsi Nemzeti Színház élére, hogy az időközben elhunyt igazgató, Tiszay Dezső özvegyétől átvegye véglegesen is a színház művészeti vezetését.

26 Elődjének, Tiszay Dezsőnek is volt elképzelése a kerületi rendszerre vonatkozóan, mégpedig a Pécs-KaposvárMohács-Nagykanizsa-Szekszárd állomásokból álló kerületet igyekezett életre hívni. Ez az elgondolás azonban pont a pécsiek ellenállása miatt futott zátonyra, akik attól tartottak, hogy Pécs másodrendűvé degradálódik a többi város színészetének ellátása során. Mindenesetre Nádassynak sem volt más választása, s nem is lett volna ésszerű a közeli Kaposvár kihagyása a kerületi rendszerből. A mindkét oldalról fenntartásokkal kezelt közös kerületi rendszer azonban mégis megvalósult 1903ban és 1905-ig, azaz 3 esztendeig tudott életképes maradani. Bár a színikerület városai minden évben cserélődtek egzisztenciális okok miatt, Kaposvár, szakítási kísérletei ellenére is egyedüliként Pécs mellett tagja maradt e struktúrának.

27 Az Újvidékről Pécsre került színigazgató 1903-ban a PécsMohács-Brassó-Marosvásárhely-Kaposvár alkotta kerület élén mutatkozott be. Kaposváron az 1903. június 30. és szeptember 20. közötti időszakban szerepelt a társulatával. A következő esztendőben április 30. és június 20. között tartózkodott a városban, de ekkor Pécs, Mohács és Hódmezővásárhely alkották az újabb színikerületet. 1905-ben pedig Nádassy megvált a Pécsi Nemzeti Színháztól, de az ekkor induló új kerületi rendszerben is megtartotta Kaposvárt, Szombathely és Sopron városaival osztozva.

28 Pedig a nyári állomáshelyek közül egyedül Kaposváron nem tudott sikereket elérni, mivel az ottani barátságtalan fogadtatás már előrevetítette a hamarosan bekövetkező szakítást. Mindezek ellenére Kaposváron is megismerhették a Nádassy-féle színtársulat új szemléletű repertoárját, amelyben szinte teljesen háttérbe szorultak a francia bohózatok és szalondarabok és tágabb teret engedett a klasszikus műveknek, mint Shakespeare, Schiller és Calderon népszerűbb színdarabjai. Közönségcsalogatóként viszont a népszínművek és az operettek továbbra is előkelő helyet foglaltak el a kaposvári vendégjátékokon.

29