Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Gálné Jáger Márta: „Európának mívelt népei közé emelkedtünk" Intézkedések Somogyban az áprilisi törvények végrehajtására 1848 tavaszán a források tükrében

valódi képviselet csak az, amelyben egy érdek sem marad képviselet, még pedig aránylagos képviselet nélkül. Az előkészítés munkáját végző, április 26-án összeült megyei választmány az előbbiekben felsorolt elvi szempontok betartása mellett a helységekbe kiküldött körlevelekben szükségesnek látta kiegészítésül felhívni a figyelmet arra is, hogy a közgyűlésbe „ a törvények megértésére néhány értelmes képviselőket küldjenek".

8 Május l-jén Kaposváron a megyeháza kapui előtt látványos ünnepi közgyűlésre került sor, amelynek a jegyzőkönyv tanúsága szerint több ezer résztvevője volt: „a megyének igen számosan minden községet képviselve összvegyűlt nagy közönsége a legközelebb bezárt országgyűlésnek a nemzet átalakulását, függetlenségét biztosító eredményeiért hálaáldozatát, s a törvények üdvös sikeréért buzgó fohászát a mindenek urának bemutatván a megyeház kapui előtt nagygyűlését megkezdte".

9 Az első népképviseleti alapon összehívott megyei közgyűlésen Sárközy Albert első alispán elnökletével 295 tagú megyei állandó bizottmányt választottak, „mely névsorban a megye közönsége mind a népességet, mind a honpolgárok osztályait eléggé képviselve látván - e bizottmányt a törvényben kijelölt hatáskörbeni eljárásra utasította" (Id. 1. sz. dokumentum). A bizottmányi tagok számát nem limitálta semmilyen rendelkezés, a létszám meghatározása a megyei autonómia hatáskörébe tartozott. A választott személyek mellett a törvény értelmében a bizottmány teljes jogú tagja volt a hivatalban lévő megyei tisztikar, amelynek megújítását ez alkalommal a törvény nem kívánta (ezzel is jelezvén a megyei viszonyok rendezésének ideiglenességét). A tisztikart érintő személyi változásokra csak szükség esetén - pl. az új főispán kinevezésével összefüggésben - került sor (Id. 2/c ül. 11. sz dokumentum). A somogyi bizottmány a 65 tagú tisztikarral (ld. 2. sz. dokumentum) együtt összesen 360 főből állt, de még így sem tartozott a nagy létszámú megyei testületek közé, noha a korabeli statisztika szerint a megyék nagyságrendjében Somogy vármegye országosan a tizedik helyet foglalta el.

10 A bizottmány választott tagjainak összetétele a nemesség túlsúlyát mutatja. Korábbi publikációk" a polgári elem jelenlétét nem mérték fel, kutatásaink jelenlegi állása szerint azonban ennél sokkal árnyaltabb a kép, hiszen a tagok egynegyede a birtokos parasztság soraiból került ki.

12 A megyei bizottmány rögtön a megalakulását követő napon, május 2-án megtartotta első ülését (ld. 2. sz. dokumentum), melyen elsőként Madarász László és Inkey Zsigmond országgyűlési követek végjelentését ismertették (ld. 2/a dokumentum): „Országunknak 5 hónapig tartó gyűlése április 1 l

én lőn berekesztve. Maga a felséges magyar király jött el hozzánk Posonyba, tulajdon aláírásával szentesíteni törvényeinket, melyekben az új időknek európai győzelme monda ítéletet nálunk is a hűbérségből eredt helyzet vénsége felett - s bár pillanatnyi volt is a szerencse... megmérhetetlen becsű még is azon kincs, melyet a magyar birodalom 15 millió polgárának - alig 30 napok alatt megszerezni, Somogy vármegye majd harmadfélszázezer népének is hazahozni mi lettünk szerencsések. ...ezen 1848-i törvényhozás e szerencsés korszak áldásteli jövendőjét a szeretett Hazának kezeibe adta vissza,