Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)
Gálné Jáger Márta: „Európának mívelt népei közé emelkedtünk" Intézkedések Somogyban az áprilisi törvények végrehajtására 1848 tavaszán a források tükrében
midőn negyedfélszázad viharos küzdéseinek minden óhajtásait egyszerre hozta teljesülésbe, melynek európai lelke Magyarországot nemcsak a polgárosodás egyik tényezőjévé, de némi tekintetben kiválasztottává is emelte, mert a nemzetet lealázott politikai rabság bilincseinek szétzúzásán önkormányzásra emelkedve Európa hatalmainak sorába lépett a Magyar Státus. 13 ...magokban törtek szét a hűbériségnek gyűlölt láncai,.. .tűntek el a szabadságot sértő sok szabadságok,.. .az igazságot kijátszó kiváltságok,.. .közvállak vették át a közterheket,.. .egyszerre lőnek a nagy hazának szabad polgáraivá és tulajdonosaivá a milliók,.. .a négy folyam szép honában...Európának mívelt népei közé emelkedtünk..." 14 A követek beszámolóját a jelenlévők nagy éljenzéssel fogadták. Majd Iván János lábodi féltelkes jobbágy, a bizottmány tagja mondott ünnepi szónoklatot. Beszéde szövegének 300 példányban történő kinyomtatását azonnal megszavazták (ld. 2/a sz. dokumentum). A bizottmány első ülésén közel 200 ügyben intézkedett, május hónap folyamán még két alkalommal ült össze (25-én és 29-én), és több mint 800 ügyben hozott végzést. Ez egy hónap alatt hatalmas teljesítmény, különösen akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy a nemesi közgyűlés januártól áprilisig mindössze 1262 ügyet tárgyalt. Az események gyors változása, az ügyek sürgős intézése azonban megkövetelte, hogy a megyeszékhely és a főváros összeköttetését javítsák, ezért naponkénti postajárat bevezetését kérték a kereskedelmi minisztertől (ld. 8. sz. dokumentum). A bizottmány első intézkedéseivel Somogyban is megkezdődhetett az áprilisi törvények helyi szintű végrehajtása (ld. 2/b dokumentum), s ezzel egyidejűleg a feudális rendi alapok lebontása, mely végső soron a polgári átalakulás irányába mutatott. Ennek egyik fontos állomását éppen az új megyei közigazgatási szerv, a bizottmány megalakulása jelentette. A polgári átalakulás megalapozása érdekében a jobbágyfelszabadítás volt a legátfogóbb intézkedés, mely a lakosság 4/5 részének élet- és jogviszonyaiban alapvető változást idézett elő. 15 Somogyban a nem nemes lakosság közel 90 százalékát, 231 községben 12853 jobbágy- és zsellércsaládot érintett. 16 Ám a törvény kompromisszumos jellegéből következően a parasztság egy részének elégedetlenségét is kiváltotta, amint erről a fentiekben már említés történt. Ezért az új megyei hatóságnak elsőrendű feladatai közé tartozott a közrend és a közbátorság védelme. A földfoglalások megfékezésére Szemere belügyminiszter már április folyamán kinevezte kormánybiztosnak Csány Lászlót 17 és Széli Józsefet 18 , kiknek hatásköre Somogyra is kiterjedt (ld. 2/g. dokumentum). Ezt a bizottmány megnyugvással vette tudomásul és úgy rendelkezett, hogy a túlzott követelések és félreértések hajlamának elejét kell venni, ezért a népet a törvény értelméről fel kell világosítani. A feladattal a járási szolgabírókat bízták meg (ld. 2/b dokumentum). E tárgyban a május 25-én ülésező bizottmány már szigorúbb rendelkezésre kényszerült, a nádor leiratára rögtönítélő bíróságot állítottak fel, a lázítók s lázadók megfékezése érdekében az akasztástól sem rettentek vissza. 19 Batthyány miniszterelnök újabb körlevelére 20 május 2-án járási választmányokat neveztek ki a nemzetőrség lakhely szerinti összeírására, e feladatot a megye
