Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Gálné Jáger Márta: „Európának mívelt népei közé emelkedtünk" Intézkedések Somogyban az áprilisi törvények végrehajtására 1848 tavaszán a források tükrében

elégedetlenkedtek. A helyzet olyan súlyossá vált, hogy az alispán április 21-én fegyveres erőt és rögtöni bíróságot kért a miniszterelnöktől a közbátorság védelmére a fenyegető „communismus" ellen Nagybajom, Csokonya, Komlósd, Újnép, Hedrehely, Aracs, Dobsza és Jákó népe erőszakos földfoglalásainak megakadályozására.

4 A parasztmozgalmak megfékezése mellett a megyének az új helyzetben számtalan halaszthatatlan tennivalója akadt. Az utolsó rendi országgyűlés az áprilisi törvények elfogadásával, és királyi szentesítésével történelmi küldetését bevégezve feloszlatta önmagát. A független polgári felelős kormányzat megteremtését követően - az 1848. évi XVI. tc. rendelkezései szerint - a középszintű igazgatás átalakítása, a megyék „polgárosítása" volt a legfontosabb feladatok egyike. A törvények első végrehajtási utasítását Szemere Bertalan belügyminiszter április 19-én kelt körlevelében adta közre.

5 Kiemelte, hogy az 1848-i törvényhozás a magyar alkotmányt új alapokra helyezte és a társadalmi viszonyokban gyökeres átalakulást hozott, mindez békés körülmények között történt, és a megvalósításnak is a közrend felbomlása nélkül kell végbemennie. Somogy vármegye országos tárgyakkal megbízott választmánya április 26án ült össze az első alispán elnökletével, hogy a körlevél egyes pontjait megvitassa, és azzal összhangban javaslatot tegyen a megyei intézkedésekre.

6 Hogy a belügyminiszteri utasítás szerint a törvények szigorú és pontos végrehajtása teljesíthető legyen, a törvénykönyv pontos ismeretére volt szükség, ezért a választmány megbízta az első alispánt azzal, hogy az új törvénykönyvet - a legolcsóbb nyolc krajcáros kiadásból - 1000 példányban beszereztesse és a járási tisztviselők útján intézkedjék a nép közötti ingyenes szétosztásáról (ld. 7. sz. dokumentum). Az 1848: V. tc. 7. § értelmében április 11-től számítva húsz nap alatt kellett a megyékben közgyűlést tartani, melynek végső időpontja, május 1. éppen egybeesett a szokásos nagygyűlés időpontjával. A megyei választmány javaslata szerint ezen a közgyűlésen kellett sort keríteni az állandó bizottmány megválasztására és a törvények kihirdetésére. Az 1848: XVI. tc. csupán a megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról rendelkezett, azzal a meghagyással, hogy a megyei szerkezetnek népképviselet alapján történő rendezését a legközelebbi országgyűlés elé kell terjeszteni. Az első közgyűlésen, amit ősgyűlésnek is szokás nevezni, szavazati joggal vehetnek részt, akik, a törvény szerint erre eddig is jogosultak voltak, továbbá mindazok, akiket a megyei lakosok akarata szerint a községek képviselőiként a közgyűlésre kiküldenek. Az így egybehívott közgyűlésen fogják megválasztani azt az állandó megyei bizottmányt, mely ideiglenesen mindazon jogkört gyakorolni hivatott, mellyel a törvény szerint a megyei közgyűlés rendelkezik.

7 A bizottmány tagjairól a törvény csak elviekben rendelkezett: a választáskor tekintettel kell lenni a megye kiterjedésére, népességére és a megyei honpolgárok minden osztályára. Szemere említett körlevelében is csak arra figyelmeztetett, hogy a törvény szellemében az a jogszerű, ha a bizottmányi tagokat a polgári állapotra figyelmezés nélkül választják meg. S magyarázatul mindössze azt fűzte hozzá, hogy